A Szociális Kerekasztal határozata az alkotmányozásról

Budapest, 2011. március 26. szombat

A Szociális Kerekasztal szombaton Budapesten azzal a javaslattal fordult a kormányhoz és az országgyűléshez, hogy egy évvel napolják el az új alaptörvény elfogadását, és adjanak módot az embereknek, hogy elmondhassák, milyen jogokat akarnak az alaptörvénybe iktatni. A Kerekasztal körül helyet foglalt 25 szervezet közül 24 által elfogadott kezdeményezést még vasárnap eljuttatják Orbán Viktor miniszterelnöknek, és a parlamenti pártok frakcióvezetőinek – jelentette a Magyar Szociális Fórum.

Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a dolgozók, alkotók, az egész életét ledolgozott nyugdíjasok lakóhelyi gyűléseken, közösségi megbeszéléseken, rendezvényeken fejthessék ki, mit akarnak alaptörvénybe foglalni. A javaslatokat össze kell gyűjteni, vissza kell csatolni a néphez, még egyszer módot adva az országos javaslatok megvitatására, majd a többségi javaslatok összegzésével alaptörvény-tervezetbe kell önteni. Az elkészült alaptörvénytervet a parlament elé kell terjeszteni jóváhagyásra, végül népszavazásra kell bocsájtani – javasolták.

A sokszínű társadalmi, és politikai szervezetek, továbbá egy szakszervezet szerint az emberek túlnyomó többsége az élethez és az egészséghez, a munkához és az emberhez méltó megélhetéshez, a lakhatáshoz és a szociális biztonsághoz való jogot akarja alaptörvénybe iktatni. Azt akarják, hogy Magyarország kötelezze magát el a béke mellett, demokráciában és szabadságban lehessen élni. Az emberek bele akarnak szólni jövőjük alakításába, és ezt intézményesíteni is szeretnék egy olyan felsőházzal (kétkamarás rendszerrel), amely kontrollt gyakorol az alsóházi törvénykezés felett. Két választás között is lehessen visszahívni azt a kormányt, amelyik nem szerez érvényt az alaptörvényben foglalt jognak a munkához és a megélhetéshez – írják –, azzal indokolva merőben újszerű kezdeményezésüket, hogy „az embereknek elegük van abból, hogy nem teljesülnek a politikai ígéretek, nincs munka, nincs megélhetés, nő a szegénység, a nyomor, a kiszolgáltatottság, és a megtermelt javak zöme külföldre vándorol.

A parlamenti többség által benyújtott új alaptörvénytervvel szemben az a legfőbb kifogásuk, hogy nem biztosítja a jogfolytonosságot, nem ismeri el a munkához, az emberhez méltó megélhetéshez, a lakhatáshoz és a békéhez való jogot. Nem biztosítja a kis- és középvállalkozások jogait. Nem biztosít társadalmi részvételi jogot a döntések meghozatalába, ezért az EU szubszidiaritás elvének sem felel meg. Továbbá nem deklarál számos olyan emberi és társadalmi jogot, amelynek megvalósítására Magyarország kötelezettséget vállalt nemzetközi szerződésekkel és egyetemes nyilatkozatokkal az ENSZ és az európai intézményi rendszer keretében. Példaként említik, hogy az ENSZ Alapokmányának aláírásával hazánk kötelezte magát a békére és az igazságosságra, az emberi jogok nemzetközi törvényének aláírásával pedig elismerte minden személy jogát az élethez, a jólét biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, a lakáshoz és a személyes biztonsághoz. Kifogásolják, hogy az alaptörvény-tervezet nélkülözi az ország függetlenségének, önrendelkezésének és szuverenitásának definiálását a multinacionális trösztök nemzetgazdaságunkban betöltött túlsúlya közepette.

A kormánytöbbség félretette azt a dokumentumot, amelyet az országgyűlés a civiltársadalom egy részével dolgozott ki, és helyette pártalapra helyezte az alkotmányozást. A magyar társadalom nem fogja a magáénak vallani azt az alkotmányt, amely nem tartalmazza az alapvető emberi, társadalmi és szabadságjogokat. Az élet szét fogja feszíteni az olyan alkotmányt, amelyet a nép nem vall a magáénak, és újabb alaptörvény megalkotásához fog vezetni. A nagyszabású feladat elvégzéséhez szükséges türelemmel, távolba tekintéssel, demokratikus nyitottsággal, a társadalom iránti alázattal elkerülhető, hogy olyan alapcharta szülessen, amely nem tükrözi a társadalom akaratát – áll a Magyar Szociális Fórum kezdeményezésére összehívott Szociális Kerekasztal szombati nyilatkozatában.

A Kerekasztal körül az alábbi szervezetek foglaltak helyet:

Igazságos Jogállamért Szövetség (Salga István elnök)

Munkáspárt (Thürmer Gyula elnök)

Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége (Orbán József elnök)

Fővárosi Villamosvasúti Dolgozók Szakszervezete (Csete Gyuláné elnök)

Demokratikus Közéletért Alapítvány (Dr. Bajnok István elnök)

Fejér Szövetség (Makk Imréné)

Magyarországért Egyesület és

Magyar Adófizetők Országos Szövetsége (Varga István alelnök)

Szociális Unió (Szabó Lajos Mátyás alelnök és Dr. Székely Kocsárd)

Keresztényszociális Műhely (Dr. Frivaldszky Sándor)

Fehér Kéményseprők és

Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége (Dabasi Tamás elnök)

Szociális Charta

Állásnélküli Diplomások Országos Bizottsága (Szigeti Gábor elnök)

Kis Lord Alapítvány a Gyermekekért (Bitó Ildikó képviselő)

Magyar Nemzeti Rend Párt (Szentiványi Gábor)

Magyarok Szövetsége (Rajkai Zsolt budapesti elöljáró és Kovács István a Kőbányai Szervezettől)

Népi Írók Baráti Társasága (Gribovszki László)

Szabad Magyarországért Mozgalom (Takács András elnök)

Magyar Nemzeti Bizottság 2006 (Agárdy János)

Keresztény Értelmiségiek Szövetsége-Százhalombatta (Magyar János elnök)

Nemzeti Oktatáspolitikai Közösség (Szitányi György alelnök)

Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség (Boór Ferenc szóvivő)

Egészségügyi Kerekasztal (Dr. Jánosi Gábor szervező)

Magyar Szociális Fórum (Simó Endre szervező)