Fáradnak a védekezők, pedig még nincs vége a küzdelemnek. Egyesek a körülményekre panaszkodnak: ebből támadt a konfliktus.Már meghaladta a hetvenet azoknak épületeknek a száma, amelyek az árvíz miatt dőltek össze a Borsod megyei Felsőzsolcán. A miskolci tűzoltók - több kisebb mentőcsapatra osztva - az elmúlt napokban 150 lakót mentettek ki otthonaikból.

Jelenleg felmérik az életveszélyes vagy összedől házakat, és figyelmeztető táblákat helyeznek ki rájuk, emellett segítenek az elzárt utcákban az élelmiszer és a víz kiosztásában is. Ezen felül a helyszínre szállítják azokat a szakembereket, akik a közüzemi szolgáltatás, illetve a normál életfeltételeket biztosításán munkálkodnak.

Mióta a gátakat több helyen átvágták, a víz szintje folyamatosan csökken, így több nagy teljesítményű szivattyúval már a csatornahálózatból is megkezdődött a vízeltávolítás. Jelenleg azonban a lakóházakban és a mélyebben fekvő utcarészeken erre nincs lehetőség. A tűzoltók arra kérik a lakókat, hogy a megrongálódott házakba ne menjen be, kérjék a tűzoltók segítségét.

Gyalogoshídon közlekednek a lakók a Borsod megyei Szendrőben, ahol összeomlott egy híd a Bódva áradása miatt. Szaniszló János, Szendrő független polgármestere kedden az MTI-nek elmondta: a gerendákból ácsolt híd elkészült, ezen tudnak közlekedni a település két része között; a további munkához segítséget várnak a katasztrófavédelmisektől is.

A híd helyreállítása azért lenne fontos, hogy legalább személyautóval át lehessen menni Szendrő egyik részéből a másikba. A statikus egyébként már megadta a szakvéleményt - tette hozzá a polgármester.

Beszámolt arról is, hogy a városban eddig tizenkét ház dőlt össze, további hat-hét ingatlan életveszélyes. Minden sérült töltésrészt sikerült lezárni, azaz a Bódva árhulláma már sehol nem bukik át a gáton, így megakadályozták a további elöntést. Hat szivattyú üzemel a településen, és a tervek szerint szerdán egy bányaszivattyút is beindítanak majd olyan területen, ahol a szivattyúzást eddig nem tudták megoldani.

Sajóládon ezúttal nem a település melletti folyó, hanem a kilométerekkel arrébb húzódó Hernád okoz problémát. A Borsod megyei falu - például Ónoddal együtt - a két folyó árvizének összetalálkozása miatt bekövetkező visszaduzzadó víz miatt került veszélybe. A helyi védekezésben több százan vesznek részt. Időközben a megyében csökkentik az árvízvédelmi erők létszámát.

Dobson Tibor, az árvízi védekezésre kijelölt kormánybiztos szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta: a vízszivárgás miatt a település 15 házából kellett kitelepíteni embereket. A védekezésben több száz ember vesz részt. Mint hozzátette, egy keddi döntés nyomán csökkentik a borsodi gátakon védekező erők létszámát. Ennek következtében a kivezényelt rendőri erők 20 százaléka, valamint a vám- és pénzügyőrök térhetnek haza.

Hogy az egyenruhásokra ráfér a pihenés, azt jól mutatja az ónodi affér. Árvíz, illetve veszélyhelyzet esetén első az életmentés, a veszélyeztetett települések védése, és csak utána következik a védekezésben közreműködők ellátása, ezt mindenki, a szakszervezetek is megérthetik - mondta Sipos Gyula, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) gazdasági főigazgatója a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ónodon kedden.

A gazdasági főigazgató a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) azon kifogására reagált, hogy a védekezésben részt vevő rendőrök elhelyezése, ellátása sok helyütt problémás.

A Sajó és a Hernád találkozása melletti Ónodon, ahol a két folyó soha nem látott vízmennyiséget hoz magával, a gáton tartott rögtönzött beszélgetésen ott volt a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) ügyvivője, Demján Zsolt is, aki megismételte a nap folyamán tett kijelentéseit, melyek szerint az árvízi védekezésre Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe vezényelt rendőrök, katonák fogadására nem készült fel a logisztika. A beszélgetés éles vitába torkollott.

Dobson Tibor, az árvízi védekezésre kijelölt miniszteri biztos szóvivője úgy fogalmazott: tudomásul kell venni mindenkinek, hogy itt rendkívüliek a körülmények, olyan körülmények között alszanak az emberek, amilyen lehetőséget biztosítani tudnak. Ha matracon, akkor matracon, ha két napig nincs lehetőség aludni, akkor azt is el kell fogadni, mint ahogyan azt is, ha egy napig nincs meleg étel.

Az a lényeg, hogy az árvízzel fenyegetett településeket megvédjük - tette hozzá, megjegyezve: teljesen jogos, hogy a védekezéshez szükséges elemi feltételeket megkapják a védekezők, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a körülmények nem a megszokottak.

Tömegszálláson lakunk, élünk - mondta, megjegyezve: az árvízzel fenyegetett települések lakosai mindenben segítik a rendőröket, tűzoltókat, katonákat, mindazokat, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy megvédhessék házaikat, a falvakat.

Sipos Gyula azt mondta: az árvízi helyzet a múlt hét végén vált minden korábbinál komolyabbá, akkor kellett megszervezni mindent. Szombaton, vasárnap ez a rendvédelmi szerveknek sem volt könnyű. Mint mondta: amikor rendkívüli a helyzet, az ellátás természetesen nem a normális színvonalú.  

A veszélyhelyzetben több mint hétezer rendőr mozdult meg, jött, segített, és segít. A riadó elrendelésekor ugyanakkor nem lehetett tudni, hol  pihennek majd az emberek, hogyan oldható meg az ellátásuk, ezt útközben, időközben kellett megszervezni - tette hozzá.

A gazdasági főigazgató azt is elmondta: valóban igaz, hogy az első napokban nehezek voltak a feltételek, de ide életet "menteni jöttünk, amikor rendkívüli a helyzet, rendkívüliek a megoldási lehetőségek is", az árvíznél a viszonyok rendkívül gyorsan változnak, és ez nem tervezhető. Ugyanakkor az emberi problémákat kezelni kell, mindenki elfáradt, mindenki feszült, ideges, türelem, higgadtság kell, az ellátás a helyére került - jegyezte meg.

Fotók: Honvédelem.hu Szűcs László