Minden harmadik társasház fizetési nehézségekkel küzd, és minden tizedik már csődbe ment jelentette ki az egyik szakmai egyesület vezetője, hozzátéve, hogy hiába jegyeztethetnek be a hátralékos tulajdonosokkal szemben jelzálogjogot, abból még nem lesz a háznak pénze.

2011. január 7. 11:11

Hatmillióan, vagyis az ország lakosságának több mint a 60 százaléka él társasházban. Ha a becslés csak hozzávetőlegesen is pontos, akkor ez azt jelenti, hogy ma körülbelül kétmillióan laknak olyan épületben, amelynek fenntartására és működtetésére már most sincs pénz. Ezekben a házakban, amelyek a közműszolgáltatók felé kisebb-nagyobb összeggel tartoznak, nincs pénz az akadozó fűtésrendszer korszerűsítésére, a lift üzemeltetésére, a csőtörések megjavítására, a lyukas tető befoltozására, nem beszélve az omló vakolat kijavításáról, ami a többihez képest szinte már csak esztétikai seb az épület testén. Langer Ivánné, aMagyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSZSZ) elnöke szerint az utóbbi két évben látványosan, 10–20 százalékkal nőtt a közös költséggel elmaradók száma. A három hónapos nemfizetés után mostantól az adós lakóingatlanára bejegyeztethető jelzálogjog azonban nem segít a bajba jutott közösségeken, amelyek egy részének már a mintegy 40 ezer forintos költséget jelentő bejegyzésre sem telik. A jelzálogbejegyzés háromhavonta ismételhető, de annak veszélye legfeljebb a közös költséget paszszióból nem fizető tulajdonosokat rémíti el, azokat, akik valóban adósságcsapdában vergődnek, nem fogja. Ráadásul a jelzálogbejegyzésnek csak a lakás eladása esetén van jelentősége, vagy akkor, ha hitelt akarnak rá felvenni. Pénzhez a ház amúgy abból nem jut, hacsak a tartozás összege el nem éri azt a mértéket, amikor a lakást már el kell árvereztetni.

A jelentős összegű kintlevőséggel küzdő társasházaknak a végrehajtási procedúra felgyorsítása jelentene érzékelhető segítséget, éppen ezért a szövetség hamarosan a Nemzetgazdasági Minisztériumba is eljuttatja erre vonatkozó javaslatait. Egyelőre a végrehajtás többnyire zsákutcába torkollik, mivel a bírósághoz benyújtott fizetési meghagyás ellen az adósok vagy fellebbeznek, és így az évekig tartó per révén nyernek haladékot, vagy megszületik ugyan a végrehajtható határozat, de nincs, aki végrehajtsa.

Vannak olyan társaházak, amelyek több millió forintos, végrehajtható követelésükre várnak emiatt hiába. Hamarosan kiértékelhetővé válik az a most készülő reprezentatív felmérés, amiből már most kitűnik, hogy a jogerős végrehajtási ügyek aránya elenyésző, harminc esetből egy zárul bevételt hozó ereménnyel. A csőd szélére jutott vagy már nyakig abban lévő közösségek persze nem egy-két hónap alatt, hanem többéves folyamat révén kerülnek óriási bajba.

Jellemző, mondhatni tipikus hiba az alultervezett, vagyis a várható kiadásokat nem fedező költségvetés. Mivel a közüzemi díjak évről évre tudhatóan drágulnak, legalább az infláció mértékével megegyezően kell emelni a közös költséget, egyes esztendőkben még afölött is. Számtalanszor fordul elő az is, hogy a jól tervezett költségvetésre a lakók mondanak nemet, méghozzá az emelés leszavazásával. Az ilyen döntés máris megelőlegezi a hiányt, és aztán jön a feketeleves.

Az adósságspirálba a társasházak is könnyen belekerülhetnek, mert – mint Langer Ivánné figyelmeztet – a közüzemi szolgáltatók ugyan a pénzük után futva néha túlzottan hajlanak a részletfi zetési megállapodásra, csakhogy az nincs ingyen, a késedelmi kamatokat és a pótlékokat úgyis behajtják. Emiatt a társasház számára egyre többe kerül a működtetés, a puszta létfenntartás.

A fi zetésképtelen házak jellemzően a régi építésű, privatizált épületek, ezek közül is leginkább azok, amelyek rossz hírű városrészekben vannak. A leromlott műszaki és esztétikai állapotú egykori tanácsi bérházakban persze az átlagnál kisebb értékű lakások vannak, amelyeket az átlagon aluli jövedelemmel rendelkezők vásároltak meg, vagy azok lakják, akik hitelképtelenségük miatt nem tudtak onnan továbblépni. Az eladósodott épületek még azért működnek úgy-ahogy, mert a továbbra is fizető lakóktól származó közösköltség-bevételből vegetálnak valameddig.

A rossz vagy súlyos pénzügyi helyzetre nem kevés példa van, és figyelemre méltó, hogy saját társasházuk anyagi állapotát milyen sokan értékelik lesújtónak. Az egyik szakmai portálon zajló szavazás szerint a válaszadók 55 százaléka látja úgy, hogy társasháza válságos vagy már fizetésképtelen állapotban van. Minthogy a portált többnyire közös képviselők látogatják, a sötét helyzetkép egyelőre a szakavatott szemnek nyilvánvalóbb, mint a következményekkel csak ezután szembesülő lakók százezreinek.

Különös, hogy a lakást vásárlók elsöprő többsége csak az első közgyűlésen döbben rá, hogy valójában hová betonozta be a vagyonát. A szakmai szövetség elnöke azt mondja: a társasház műszaki és pénzügyi helyzete iránt érdeklődő potenciális lakásvásárló olyan ritka, mint a fehér holló. A vevőket még mindig legfeljebb az érdekli, hogymenynyi a közös költség, de az már nem, hogy mire költik azt, és hogy leendő szomszédai egyáltalán fizetik-e

Forrás:http://nol.hu/gazdasag/20110107-becsodolnek_a_tarsashazak