eElektronikus lánclevelek

Az e-mailben terjedõ lánclevelek minden bizonnyal külön fejezetet kapnak majd az internetes folklórral foglalkozó szakkönyvek hasábjain: az emberi hiszékenységgel szemben a vírusirtó programok is tehetetlenek. A csajom például érzéketlen bunkónak tart, mert ahelyett, hogy az összes ismerõsömnek továbbküldtem volna egy költséges szívmûtétre váró argentin kisfiú könnyfacsaró segélykiáltását, rögtönzött, de régen érlelõdõ kiselõadást tartottam neki az ilyen és hasonló e-maileket tonnaszám köröztetõ humán értelmiségi elit szellemi színvonaláról.

A kiáltvány szerint: ha azonos subjecttel - "SOLIDARIDAD CON BRIAN" - küldöm tovább a levelet, példányonként egy centtel járulok hozzá az életmentõ mûtét költségeihez. Az eredeti levélben egy svájci klinika címe, valamint a kezelõorvos neve és elérhetõsége is szerepel, a pénzt pedig egy néven nem nevezett internetszolgáltató utalná át a szegény gyerek számlájára. Junk-mail elsõ ránézésre, de a csajom erõsködik, sõt fogadni is hajlandó volna jelentõs összegben, a karitatív lelkesedés elvette az egyébként nem kevés eszét. Tárjam fel a tényeket, szembesüljek hitványságommal, utasít, és én engedelmeskedem, különben kereshetek albérletet.

Rövid internetes kutatómunka után bebizonyosodik, hogy a levélben szereplõ klinika (Schulthess Klinik, Lengghalde 2, 8008 Zürich, Schweiz) létezik, és honlapja is van (http://www.schulthess-clinic.ch), sõt telefonszáma is. Innentõl kezdve viszont

minden fikció:

a Narancs érdeklõdésére a kórház illetékese kapcsolja a megnevezett orvos utódját, aki nevetve meséli, hogy a kollégája (egyébként neurológus, nem szívsebész) állást és lakóhelyet változtatott, mert több ezren érdekõdtek nála szegény Brian hogyléte és az internetes fund-raising állása felõl, ráadásul a levélben a lakáscíme is szerepelt. A sztoriból persze egy szó sem igaz: a kéz-, gerinc- és idegsebészetre, valamint a reumás és sportbalesetes páciensekre specializálódott magánklinika nem foglalkozik transzplantációval, nem fekszik náluk Brian nevû kisfiú Buenos Airesbõl, és nem gyûjtenek pénzt az interneten senkinek.

Ebben biztos voltam, mielõtt felvettem a telefont: Brian e-mailje az elektronikus lánclevél tipikus esete, és hiába nyomatják felvilágosító jelleggel több tucat weboldalon a pofonegyszerû képletet (lásd keretes írásunkat), a mûfaj egyre népszerûbb. Még aznap kapok egy másikat - ráadásul egy számítástechnikai lapkiadó vezetõ beosztású munkatársától -, mely szerint ha továbbküldöm a levelet, az Ericsson két héten belül ingyen mobiltelefont küld nekem.

Korábban a "ne nyisd fel a >>vérszomjas csótányokpusú körlevelek voltak divatban, de mióta egyre több felhasználó fogja fel, hogy vírust csak egy csatolt fájl megnyitásával vagy futtatásával kaphat (kivéve a Microsoft Outlookkal levelezõket, de õk meg is érdemlik Melissát és nõvéreit), a sztorik egyre vadabbak.

Az angolszász kultúrkörben egyszerûen csak

hoaxként

(beugratás) emlegetett láncleveleket gyûjtõ weboldalon (http://urbanlegends.miningco.com/culture/urbanlegends/library/blhoax.htm) igazi ínyencségekre bukkanhatunk: beteg, éhezõ és eltûnt gyerekek, ingyen kóla, részvény, szex és gépkocsi, petíciók különféle soha nem létezett civil szervezetek megmentésére, fogságba esett misszionáriusok, bizarr öngyilkosságok, heroin a hamburgerben, LSD a telefonfülkékben, AIDS-es tûk a moziszékeken, kígyó a nyilvános vécékben, mérgezett tamponok, a legperverzebb az élõ homárral maszturbáló nõ borzalmas halálának története. A site számon tartja azt is, hogy az adott sztori mióta cirkulál: bizonyos városi legendák a hatvanas-hetvenes évek óta folyamatosan forgalomban vannak, de újabban írógép helyett a neten sokszorosíttatják magukat.

A lánclevél vírus,

de nem számítógépvírus: nem tesz kárt a számítógépekben, az embert fertõzi és vele sokszorosíttatja magát. Nem is piramisjáték, mert nem buzdít pénzbefizetésre - bár létezik ilyen is, de az már bûnügyi eset. A legtöbb lánclevél megelégszik azzal, hogy néhány tízmillió példányban körbejárja a földgolyót - ez egyébként elpazarolt sávszélességben, gépidõben és munkaórában így is számszerûsíthetõen magas kárt okoz. A beugratós lánclevelet könnyen megkülönböztethetjük a valódi jelentõséggel bíró felhívásoktól: általában anonim e-mail címrõl indulnak, és a levél puszta továbbküldéséért ígérnek valamit, holott az internet decentralizált mûködése nem teszi lehetõvé, hogy pusztán a subject sor alapján bármiféle nyilvántartás készüljön arról, kik hova és hányszor postázták. Ha mégis bizonytalanok vagyunk, a levélben közölt "tények" alapján gyorsan kideríthetjük az igazat, mielõtt agyatlan vírusgazda módján továbbfertõznénk az elektronikus környezetünkben élõket.

- bodoky -

Alapesetek

Primitív: Küldj engem tovább!

Vírusos: Veszélyes vírus terjed az interneten! Küldd tovább ezt a figyelmeztetést!

Ingyenes: Pénzt (nõt, nadrágtartót stb.) kapsz, ha továbbküldöd ezt a levelet!

Karitatív: Szegény Karcsika meghal (megvakul, megbénul stb.), ha nem küldöd tovább ezt a levelet!