Nyugdíj melletti munkavégzés

Amint már beszámoltunk róla, jogalkotási késlekedés miatt január helyett jövő márciustól lép életbe az, hogy a nyugdíjkorhatár felett is dolgozók jövedelme után 8.5 százalékos járulékot kell fizetni. Kompenzációként többletjogosultság jár: egy évnyi ilyen járulékfizetés a nyugdíjat a kereset 0.4 százalékával növelné meg.

Nyugdíj, vagy munkajövedelem

A kormány szeretné felszámolni a korhatár előtti nyugdíj melletti munkát is. Ma körülbelül harmincezer ember részesül előrehozott nyugdíjban úgy, hogy mellette dolgozik. Korhatár előtti nyugdíjkérelem esetén tehát választani kell majd a nyugdíj és a munkajövedelem között. Ennek értelmében szüneteltetnék azoknak a nyugdíját, akik korhatár alatti nyugdíjazás esetén kereső tevékenységet folytatnak. Kiegészítő tevékenységként, alkalmanként azonban folytathatnának kereső tevékenységet, de az ebből származó jövedelem nem haladhatná meg a minimálbér összegét.

A változások 2008-tól lépnének életbe az újonnan megállapított nyugdíjak esetében és 2010-től minden korhatár alatti nyugdíjasra kiterjesztenék.

Emelkedik az előrehozott nyugdíjazás korhatára

A kormány a tényleges nyugdíjba vonulás korcentrumát (öregségi nyugdíjnál a nőknél 57 év, férfiaknál 60 év) szeretné közelíteni a törvényi korhatárhoz (62 év), mivel jelenleg a munkavállalók átlagosan 56.7 éves korukban vállnak ellátottá. Ma az emberek 94 százaléka a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltése előtt megy nyugdíjba. Ennek érdekében egy évvel emelkedik az előrehozott öregségi nyugdíjazás korhatára. Így 2009-től 59 évre nő az előrehozott nyugdíjba vonulási idő a nőknek, míg a férfiaké továbbra is 60 év maradna. A nőknél 2012-ben emelkedne 60 évre, azaz ekkortól lenne egységes a szabályozás a nők és a férfiak esetében.

Ma Magyarországon 1 millió 472 ezren vannak olyanok, akik a korhatár betöltése után mentek nyugdíjba, és 187 ezren jutnak "normál" öregségi nyugdíjhoz a korhatár betöltése nélkül.

Csökkenő induló nyugdíjak 2008-tól

Változnak a nyugdíj-megállapítás szabályai 2008-tól. Egyrészt a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek számításánál (vetítési alap) eddig alkalmazott részleges valorizálás helyett a teljes nettó munkajövedelmet és az ahhoz kapcsolódó járulékokat veszik figyelembe. Ez a vetítési alap, így a nyugdíjellátás csökkenését vetíti előre. Ezt részben kompenzálja az, hogy eddig a kereseteket (1988-tól minden évét figyelembe veszik) az utolsó előtti év kereseti szintjére valorizálták, 2008-tól viszont az utolsó év kereseti szintjére (néhány százalékos emelkedés). Emellett 40 év feletti szolgálati idő esetén a nyugdíj mértéke az eddigi évi 1.5 százalékról 2 százalékra emelkedhet.

A Népszabadság néhány nyugdíjváltozást összefoglaló cikke szerint ezek a hatások oda vezetnek, hogy összességében a ma még dolgozók átlagosan 8 százalék körüli összeggel kevesebb induló nyugdíjat kapnak, mint azok, akik az elmúlt években vonultak vissza, illetve jövőre nyugdíjaztatják magukat. Ez mintegy egyhavi (átlagosan a 13. havi) nyugdíjösszeg elvesztését jelenti. Ezek mellett kedvező, hogy a szolgálati időt az eddiginél nagyobb mértékben veszik figyelembe

Rokkant - és korkedvezményes nyugdíjazás, hivatásos állomány nyugdíja<< előző 2/2

Vigyázat rokkantnyugdíjasok!

A nyugdíjrendszer átalakításának fontos területe a rokkantnyugdíj-rendszerhez kapcsolódik, amely több mint 800 ezer embert érint, mivel a rokkant és megváltozott képességű emberekre vonatkozó általános ellátásokat felváltaná a rehabilitáció időszakára járó járadék. Ez a járadék komplex rehabilitációs szolgáltatással egészülne ki, amelyre az EU forrásaiból 60 milliárd forintot fordítanának. Lényeges változás lenne az, hogy az orvosszakértői minősítések ezentúl nem a sérülés mértékét, hanem a megmaradt munkaképességet érintenék, és a rehabilitáció útját jelölnék ki. Az Általános Foglalkoztatási Szolgálat látná el a komplex egészségügyi, szociális, képzési és foglalkoztatási rehabilitációt.

A szaktárca egyik szeptember eleji tájékoztatóján az is elhangzott, hogy a legfeljebb 40 éves, rokkantnyugdíjas korcsoportból mintegy 60-70 ezren lehetnek azok, akiknél racionálisan eredményes lehet a rehabilitáció 2-3 éves periódus alatt (visszakerülhetnek a munkaerő-piacra). A teljes rokkantnyugdíjas társadalomból ez összesen mintegy 100 ezer fő lehet.

A rokkantsági nyugdíjasok közül ma már 352 ezren túlhaladtak a mai (vagy az akkori) nyugdíjkorhatáron. Ezen felül most mintegy 455 ezren vannak a korhatár betöltése előtt rokkantsági nyugdíjban részesülők. Mintegy 166 ezren özvegyi nyugdíjhoz, 110 ezren árvaellátáshoz jutnak. További több mint 300 ezren nyugdíjszerű ellátásban részesülnek.

Szigorodó korkedvezményes nyugdíjazás

A kormány célja az, hogy az egyes munkakörökben eltöltött időhöz kapcsolódó korkedvezményes nyugellátás járulékfedezetét fokozatosan megteremtse. Jelenleg több mint 800 foglalkozás esetén vehető igénybe a korkedvezményes nyugdíj, ezeken a területeken mintegy 350 ezer ember dolgozik. Egy korábbi jogszabály szerint 2007 januárig még a jelenlegi rendszer szerint szerezhető meg a korkedvezményes nyugdíjra vonatkozó jog. A tervezett változtatások ezt nem is érintenék, a szigorítás (a korkedvezményes nyugdíjrendszer szabályait közelíteni kell az öregségi nyugdíjszabályokhoz a szükséges differenciálások megtartásával) a nyugdíjrendszerbe később belépőkre lenne érvényes.

Jön a korkedvezményes járulék

Aki korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörben dolgozik és korábban akar nyugdíjba menni, az 2011-től csak akkor teheti meg, ha a tb-járulékon felül 13%-os korkedvezmény-biztosítási járulékot is fizetett, illetve fizetnek utána. A járulékot fokozatosan egyre kisebb részben téríti a költségvetés - áll egy friss hírben.

2006.11.13 08:57
Itt az új járulékteher: 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék

Hivatásos állomány - többpontos szigorítás

A kormány célja az, hogy a honvédségnél, a fegyveres-, rendvédelmi- és katasztrófavédelmi szerveknél dolgozók, illetve a művészek között akik legalább 20 éves szolgálati idővel rendelkeznek, továbbra is a mai feltételek mellett vonulhassanak nyugdíjba. Egyébként pedig az ezeken a területeken dolgozó több tízezer személy szerzett jogainak sérülését hozzák a tervezett változtatások, melyek a szolgálati nyugdíj szabályait közelítik az általános érvényű nyugdíjszabályokhoz.

Az átalakítás lényege, hogy megváltozik a szolgálati idő beszámítása a nyugdíjba és a járandóság megállapításánál nem veszik majd figyelembe a különböző pótlékokat, a jutalmakat, a szabadság megváltását. Emellett megszűnik majd a 13. havi illetmény, a jubileumi jutalom, és a nyugdíjszámításnál csak a beosztási illetményt és az alapbért veszik figyelembe.

Forrás:http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?i=76127&k=3