Felnövünk végre. Amikor már eltemetni készültünk a magyar szakszervezetiséget, amikor már Gáspár Sándor emléke is megszépült majdhogynem, akkor derült ki, hogy van elég erős szakszervezetünk ahhoz, hogy meghatározatlan ideig, vagy akár az idők végezetéig tartó sztrájkot szervezzen. Hol van már 1980, amikor az öntudatos, vidámbarakkos magyar lezavarta a seftelő lengyelt a miskolci villamosról: dolgozzál, ne sztrájkoljál, és neked is lesz mit enned. A világ akkor egyszerűnek tűnt, ha dolgozunk, nincs baj, ha sztrájkolunk, mint a lengyelek, akkor van. Ezt gondoltuk mi a nagy, súlyos fejünkkel abban a stabil, arisztotelészi világrendben, de mostanra sok minden megváltozott.

Egyébként maga a sztrájk is sokat változott. Zola és Marx még úgy tudta, hogy a munkások a gyárost fenyegetik, ha nem fizet; ahogy a Pallas lexikon írja a 19. század végén: a sztrájkok célja "mindig az, hogy a munkaadóktól a munkásokra nézve kedvezőbb bérszerződést csikarjanak ki. E követelések vagy bérfelemelésre, vagy a munkaidő leszállítására, kedvezőbb ellátásra, jobb lakásra, emberségesebb bánásmódra stb. vonatkoznak. Jóllehet a sztrájkoknak aránylag csak kisebb része sikerül, mindazonáltal oly rettenetes hatású fegyver az a munkások kezében, hogy a legtöbb munkaadó, még mielőtt sztrájkra kerülne a dolog, tőle telhetőleg megfelel a munkások méltányos kivánságainak." Az újabb időkben viszont leginkább az állammal szemben hirdetnek sztrájkot, magától értetődően a nagy állami cégek, például a tömegközlekedés dolgozói. Így van az a franciáknál, németeknél, olaszoknál és nálunk is. A multik meg bazsalyognak, őket már senki sem piszkálja; lám, valóban van valami abban, hogy az állam, az ország úgy működik, mint egy részvénytársaság, legalábbis a sztrájkolók, jobb híján, annak tekintik. Ha már a cégek egy részében eleve be van tiltva a szervezkedés – nem kimondva persze, csak úgy, hogy a munkavállaló elismeri, nincs szükség ilyesmire –, legalább az állammal szemben lehessen sztrájkolni. A rettenetes hatású fegyver ebben az esetben természetszerűleg nem az állami vezetőket üti-vágja, hanem mondjuk a vonatra váró embereket – akik más napokon maguk is sztrájkolnak –, így aztán a nagy autókban járó állami vezetők nehezebben engednek a követeléseknek, és ne menjünk a hazai események elébe, elég, ha a francia példára gondolunk.

Érdekes az is, hogy miért támad fel ilyen erővel a szakszervezeti mozgalom. A rendszerváltás után azzal vádolták az akkori vezetőket, hogy cserbenhagyták a munkásaikat, és betelepedtek a parlamentbe, mert érdekesebb – egykori szakkifejezéssel: "időszerűbb" – volt a pártpolitika, mint a szakszervezet, arról nem is beszélve, hogy jobban fizetett. Pedig ha valamikor volt dolga szakszervezetnek ebben az országban, hát akkor lett volna, hiszen míg 1990-ben nyolcvanezer, 1992-ben már 663 ezer munkanélkülink volt. Most viszont a pártpolitika tűnik kifáradni Magyarországon, nemigen szeretjük már azt, aki a parlamentben dolgozik, tehát az okos ember új kibontakozási lehetőségek után néz, pláne, hogy divatba jött a parlamenten kívüli politizálás.

Az, hogy az állammal szemben sztrájkolunk, meghatározza a követeléseket, nyilvánvalóan nem elég a fizetésemelés vagy a rövidebb munkaidő, hanem leginkább a szociális kedvezményeket és a nyugdíjrendszert kell megcélozni. De az ellen tiltakozni, hogy az egészségbiztosítás rendszerében megjelenik a magántőke, túlbonyolított észjárásnak tűnik. Persze érinti a munkást az ő egészségének szolidáris alapú biztosítása, de az ember azt gondolná, hogy ebben a rettenetesen lemerevedett gazdaságban, amelynek a kitörési lehetőségeit legutóbb már a kormánnyal nem kifejezetten ellenséges közgazdászok sem vélték felfedezni, a munkanélküliség az egyik lefenyegetőbb veszély. Csak az éppen nincs a politikai napirenden, így ez a szakszervezet rácsatlakozik az ellenzéknek egy már élő politikai követelésére, így jön ez az egészségügyi izé. Ami – a rácsatlakozás – megint csak nem baj, mert ahogy Lenin írja: "a szakszervezet a politikai agitációnak és a forradalmi szervezetnek is fontos segítőjévé válhat", de valamivel nagyobb önállóság talán mégse ártana, mert nálunk a politikai agitációk és forradalmi szervezetek négyévente változnak. Nehéz lesz arcvesztés nélkül lépést tartani velük. Kósa Tamás, vezető szerkesztőAki sztrájkol, azt a jog nem engedi bántani, hiszen alkotmányos alapjogával él csupán. Törvénybe van foglalva, mi számít sztrájknak, az érintetteknek szabályok szerint kell és lehet cselekedniük.

Egy sürgős vagy nemszeretem munka miatt kinek ne jutott volna még eszébe, hogy most kellene sztrájkolni? Jogilag a sztrájk fogalma nem egészen azt jelenti, amire ezt a szót a hétköznapokban használjuk. A sztrájkhoz való jog alkotmányos alapjogunk, és külön törvény szabályozza, hogy milyen feltételekkel lehet és szabad élni vele.


Mi lesz a sztrájkolóval? Nem árt tudni, hogy a sztrájk miatt kiesett munkaidőre a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg.
A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető, a jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok.A sztrájk mint olyan

A munkavállalók csak és kizárólag gazdasági és szociális érdekeik biztosítása érdekében sztrájkolhatnak. Fontos tudni, hogy a sztrájkban való részvétel önkéntes. Senkit sem lehet kényszeríteni, hogy a sztrájkban részt vegyen, de ugyanakkor arra sem lehet kötelezni, hogy a sztrájktól távol maradjon, abban ne vegyen részt.

A sztrájk időtartama alatt a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a együtt kell működniük, tilos azonban a sztrájkjoggal való visszaélés. A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.


Ki dönt, ha vita van? A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítását csak az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik.
A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Ha a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapításánál több munkaügyi bíróság is érintett, (ha például a sztrájk több munkáltatót érint) a kérelem elbírálására a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes.
A kérelemről a munkaügyi bíróság 5 napon belül nem peres eljárásban dönt. Amennyiben a munkaügyi bíróság szükségesnek találja, meghallgatja a feleket is. A munkaügyi bíróság határozata ellen van helye fellebbezésnek.Mikor lehet, mikor nem?

Ha a munkavállalók és a munkaadók között vitás kérdésre kerül sor, és az egyeztető, legalább hét napig tartó megbeszélések nem vezetnek eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jött létre, akkor jogszerűen tartható sztrájk. Ha a felek között a vitás kérdés rendezésére egyeztető eljárás kezdődik, az egyeztetés időtartama alatt is gyakorolható a sztrájk joga, de csupán egy alkalommal. További korlát, hogy az ilyen sztrájk időtartama nem haladhatja meg a két órát.

Ha a sztrájk az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná, akkor nincs helye. A lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál (mint például: a közforgalmú tömegközlekedés, távközlés, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szervek) csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Hogy mi minősül még elégséges szolgáltatásnak, azt a sztrájkot megelőző egyeztetésen állapítják meg a felek.

Nem gyakorolható a sztrájk joga az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatási szerveknél a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok szerint gyakorolható a sztrájk joga.

Mitől jogellenes?

Jogellenesnek minősül a sztrájk akkor, ha a dolgozók nem a gazdasági és szociális érdekeik biztosítása érdekében gyakorolják. Továbbá akkor is, ha a dolgozókat a sztrájkban való részvételre vagy attól való távolmaradásra kényszerítik. Természetesen akkor is jogellenes, ha a dolgozók Alkotmányba ütköző cél érdekében gyakorolják a sztrájkjogot.

Ha a munkáltató által hozott egyedi intézkedés vagy annak elmulasztása miatt, annak megváltoztatása érdekében a döntés bírósági hatáskörbe tartozik, akkor a munkavállalóknak a bírósághoz kell fordulniuk és nem a sztrájkjogukkal kell élniük. Ilyen esetben a sztrájk jogellenes.

Ha a munkáltatónál van érvényes és hatályos kollektív szerződés, akkor az abban rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében sztrájkolni nem jogszerű. Forrás:http://www.fn.hu/index.php?cid=39497

A szakszervezetellenes fellépések a szakszervezetek elitjét fogták célkeresztbe, de a munkavállalókat találták el. A szakszervezetek jogosítványainak megnyirbálása mindig a munkavállalók helyzetét rontotta. A szakszervezeti elit hatalmának megnyirbálására más mód nem kínálkozott.

Szombaton tüntetés, vasárnap virrasztás, hétfőn sztrájkMentsük meg az egészségbiztosítást!

péntek, 2007. december 14.

Szombaton demonstráció több mint 20 szervezet támogatásával 11 órakor az Alkotmány utcában (Bp. V. kerület, Kossuth tér mellett).

Hétfőn orzságos sztrájk.

Cél az egészségbiztosítás üzleti alapra helyezésének megakadályozása, a nyugdíjrendszer megvédése, és 38 vasúti szárnyvonal azonnali bezárásának megakadályozása.

A LIGA Szakszervezetek kezdeményezéséhez számtalan szakmai, civil szervezet csatlakozott. Ez lesz a harmadik, várhatóan legnagyobb tüntetés a november 10-i és 21-i demók után.

Jöjjön el mindenki, aki egyetért a törekvésekkel!

Időpont: 2007. december 15., szombat, 11 óra
Helyszín: Budapest, V. ker, Alkotmány utca

A LIGA Szakszervezet elnöke Gaskó István hangsúlyozta, hogy a demonstráció továbbra is pártsemleges, és bár támogatókat szívesen látunk a magyarországi civil- és szakmai szervezetek köréből, továbbá az összes szakszervezettől, arra kérünk mindenkit, hogy a demonstrációhoz csak a társadalombiztosítás tervezett kedvezőtlen átalakítása ellen méltósággal tüntetők csatlakozzanak.

Országos sztrájk hétfőn (dec. 17.)

Sztrájkolni fognak a vasutasok, a kórházak, iskolák és a repülőtér a tébé"reform" ellen. A gazdák útlezárásokat ígértek.

A LIGA az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényjavaslat zárószavazásának napjára – 2007. december 17-ére – pedig ismét országos, több ágazatra kiterjedő, határozatlan idejű sztrájkokra hívta fel a magyarországi szakszervezeteket.

"A LIGA Szakszervezetek fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy célja a társadalmi béke, nem pedig a sztrájk, és az ország megbénítása. Megállapodásra törekszik tehát egészen az utolsó pillanatig, melynek minimális alapjául az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényjavaslat és a január elsejétől érvénybe lépő új nyugdíjszámítási rendszert meghatározó törvény felfüggesztését és a társadalmi és szakmai egyeztetés újrakezdését veszi."



***************************

VIRRASZTÁS A TB-ért
Tartsuk ébren a képviselők lelkiismeretét!

A TB Mentők december 16-án, vasárnap 20:00-tól másnap reggelig virrasztást tart a Képviselői Irodaház melletti Olimpiai Parkban (Jászai Mari tér és Kossuth tér között), hogy ezzel is jelezzük:

minden erőszakmentes eszközzel küzdünk azért, hogy a képviselők december 17-én délelőtt szavazzanak a mindenki számára megkülönböztetés nélkül és egyenlő esélyekkel elérhető magas színvonalú egészségügyi ellátás megvalósítására, és ennek első lépéseként mondjanak NEM-et a mostani törvénytervezetre.

Várunk mindenkit, aki békésen, erőszakmentesen kívánja kifejezni tiltakozását.

Program:
Filmvetítés (kapcsolódó témákban, erőszakmentes társadalmi mozgalmakról, tiltakozásokról)
Performansz: TB Mentők - kormány csocsó party :)
rövid beszéd

TB Mentők:
Humanista Mozgalom,
Nagycsaládosok Országos Egyesülete,
Védegylet

Sztrájk! Jogvédő

. Mikor jogszerű a sztrájk, s mikor nem? Mit érdemes tudni a munkavállalókeme végsőérdekvédelmi eszközéről?

Asztrájk ? mely nem más, mint több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés vagy annak kilátásba helyezése (nyilvánvalóan a nyomás gyakorlása céljából) ? az elégedetlenség kifejezésének a világ minden pontján, foglalkozásoktól függetlenül ősidők óta alkalmazott eszköze.

Sztrájkjog régen és ma

Persze az egyes jogrendszerek eleinte nem csak a sztrájkot, de még a munkavállalók szervezkedését is tiltották. Később elnézőbbek lettek ugyan a ?csoportosulásokkal? szemben, de a szervezkedéshez köthető megállapodásokat nem fogadták el. Hiszen a dolgozók célja természetesen a munkafeltételek javítása volt, amelyet elsősorban kollektív szerződések megkötésével kívántak biztosítani, ez a szerződés pedig tartalmazta volna a munkabeszüntetés lehetőségét is. Idővel a sztrájkokat is engedélyezték, persze csak ha az abban részt vevők nem szegik meg a munkaszerződésben vállaltakat. Napjainkban pedig ? ha az a törvényben rögzített feltételeknek megfelel ? már jogszerűnek ismerik el a sztrájkot.

Magyarországon az Alkotmány is rögzíti a sztrájkjogot; a vonatkozó (sztrájkról szóló) törvényt 1989-ben fogadták el. A törvény kimondja: ?a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga.? A jogszabályok világosan rögzítik a sztrájkhoz kapcsolódó önkéntességet: a munkabeszüntetésre nem kötelezhető senki, és arra sem lehet kényszeríteni senkit, hogy a jogszerű sztrájkot fejezze be.

A munkajog a sztrájk számos formáját különbözteti meg; ?ízelítőül? következzék néhány példa a sok közül. A munkavégzés lehet például lassú, túlzottan előírásszerű vagy pedig megszakításos; de a beszüntetés formája lehet ülősztrájk is. Általános sztrájkról beszélünk, ha a gazdaság munkavállalóira általában kiterjed, a teljes sztrájk pedig egy adott szektor dolgozóinak munkabeszüntetése. Akkor is jogszerű a sztrájk, ha nem a szakszervezet áll mögötte, hanem az alkalmazottak szervezik azt (amit egyébként vad-sztrájknak nevezünk). Emellett, attól függően, hogy pl. elbocsátásokra vagy egyéb munkaadói lépésekre válaszként történik a munka beszüntetése vagy azt megelőzendő, megkülönböztetünk védekező, illetve támadó sztrájkot. A munkajog emellett megkülönböztet harci, figyelmeztető, ill. demonstrációs sztrájkot is: a figyelmeztető sztrájk esetén csak átmeneti a munkabeszüntetés, és kilátásba helyezik a valódi, azaz a harci sztrájkot; a demonstrációs sztrájk során pedig a munkavállalók úgy tiltakoznak, hogy a munkavégzés közben nem áll le

Jogszerűség

Fontos, hogy a sztrájk alatt a munkaviszony szünetel, tehát a dolgozónak nem kell munkát végeznie, a munkaadó pedig erre az időtartamra ? értelemszerűen ? nem fizet számára bért. A két félnek a sztrájk során is együtt kell működnie. Mivel a sztrájkban való részvétel (vagy akár annak szervezése) jogszerű, ezért a munkavállaló ilyenkor a munkaviszonyból eredő kötelezettségét nem sérti meg, tehát utólag vele szemben emiatt semmilyen intézkedésre nem kerülhet sor. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy azokat a dolgozókat, akik nem vesznek részt a munkabeszüntetésben, a munkavállaló kötelezheti a sztrájkolók munkaköréhez tartozó feladatok ellátására, illetve rendkívüli munkavégzést is elrendelhet a részükre.

A sztrájkhoz fűződő jogokról a Munka Törvénykönyve is rendelkezik, kimondja például, hogy ?sztrájk kezdeményezhető, ha a felek között a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményező félnek fel nem róható okok miatt nem jött létre.? Az egyeztetés alatt is sor kerülhet munkabeszüntetésre, ám csak egyszeri alkalommal, kétórás időtartamra.

Vannak azonban bizonyos korlátok is: a törvény szerint nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál; az államigazgatásban dolgozók esetében pedig a kormány és a szakszervezetek megállapodásában rögzített egyes szabályok mellett kerülhet sor munkabeszüntetésre. A közlekedési, távközlési dolgozók, valamint az áram, víz, gázszolgáltatók esetében akkor kerülhet sor munkabeszüntetésre, ha a lakosság számára az ?elégséges? szolgáltatást még a sztrájk közben is tudják biztosítani.

Sztrájk akkor sem indítható, ha kollektív szerződés megváltoztatására irányul, és akkor sem, ha a munkabeszüntetés veszélyeztetné az életet, a testi épséget vagy a környezetet; és természetesen jogellenes az Alkotmányba ütköző cél érdekében indított sztrájk is.

Borovitz Tamás

Rajz: Kis György

Forrás:http://www.munka.org/sztrajk