Sólyom nem írt alá, de senki sem bánkódik Az államfő nem talált alkotmányossági kifogást az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben, és Sólyom László hitet tett az egészségügy reformja mellett - reagált a kormányszóvivő a köztársasági elnök csütörtöki bejelentésére, miszerint az egészségbiztosítási törvényt megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek.

2. Mi történt tegnap a Parlamentben? Hétfőn szavaztak a Parlamentben a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az egészségügy reformjáról, a jövő évi költségvetésről, az uniós reformszerződésről, népszavazásról. Egy zsúfolt ülésnap összefoglalója.
   HírExtra - Belföld | 2007. december 18. 07:37
   
   
4. Az SZDSZ felügyeli a reform végrehajtását A nemzeti kockázatközösség megmaradásáról és a választás szabadságáról beszélt Kóka János, az SZDSZ elnöke és Horváth Ágnes egészségügyi miniszter az egészségbiztosítási törvény zárószavazása után tartott közös hétfői, parlamenti sajtótájékoztatójukon.
   HírExtra - Belföld | 2007. december 18. 06:58
   
   
5. Kóka: az SZDSZ felügyeli az egészségügyi reform végrehajtását A nemzeti kockázatközösség megmaradásáról és a választás szabadságáról beszélt Kóka János, az SZDSZ elnöke és Horváth Ágnes egészségügyi miniszter az egészségbiztosítási törvény zárószavazása után tartott közös hétfői, parlamenti sajtótájékoztatójukon. Kóka János azt hangsúlyozta, hogy a törvény elfogadásával megmarad a nemzeti kockázatközösség, de emellett az emberek megkapják a választás jogát is.
   Népszava - Belföld | 2007. december 17. 22:03
   
   
6. Többen is megsérültek a robbanószerrel teli kocsi körül Izraeli légicsapás talált el egy robbanószerrel teli autót hétfő este a Gázai övezet székhelyén, Gáza városában, három palesztin halálát és két közelben álló személy sérülését okozva - közölték szemtanúk és egészségügyi dolgozók.
   Stop.hu - Külföld | 2007. december 17. 20:53
   
   
7. Kóka ölelelése ellenzéki felzúdulást váltott ki A pénztártörvény névszerinti szavazása után, Kóka János SZDSZ-elnök odament egészségügyi miniszterhez és átölelte Horváth Ágnest.
   Népszava - Belföld | 2007. december 17. 20:34
   
   
8. Megszavazták a több-biztosítós egészségügyet Név szerinti szavazással fogadta el a reformot a kormánypárti többség, a Fideszesen fújoltak.
   Hírszerzõ - Belföld | 2007. december 17. 20:24
   
   
9. Parlament: botrányos a szavazás! Megkezdődött a voksolás az egészségügyi rendszer átalakítását szabályozó törvényről a Országgyűlésben.
   Stop.hu - Belföld | 2007. december 17. 20:21
   
   
10. Kordon a Parlamentnél Kordonnal zárták körül a Kossuth teret hétfő este, minden bizonnyal azért, hogy ezzel biztosítsák az egészségügyi törvény végszavazása után hazainduló képviselők biztonságát.
    OrientPress - Belföld | 2007. december 17. 19:26
    
    
11. Bejutottak a tüntetők a Parlamentbe - Kossuth tér, percről - percre! Blama. Több tüntető van a Parlamentben, mint az utcán. A vértanúk terén ugyanis alig kéttucatnyi demonstráló gyűlt össze, hogy nemtetszését fejezze ki a többi között az egészségügyi reform ellen. A maroknyi csapat tagjai legfőképp egymást hergelik és a legnagyobb bajuk az, hogy az ügyészség kezdeményezte a Magyar Gárda megszüntetését a bíróságon.
    Stop.hu - Belföld | 2007. december 17. 18:55
    
    
12. Villogó rendőrautók a Parlament körül Feszült légkörben folyik az egészségügyi reform vitája.
    Hírszerzõ - Belföld | 2007. december 17. 18:55
    
    
13. Nem is ismerik, amiről szavaznak - utolsó érvelések a Parlamentben A december 17-én, hétfőn végszavazásra kerülő egészségbiztosítási törvénytervezetről szólva - a záróvitán - Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke elmondta: a...
    Gondola | 2007. december 17. 18:48

Forrás:

http://www.egeszsegugy.hu/kereses1.php?q=egészségügy

Nincs visszaút a privatizációból?
Az egészségbiztosítást százmilliárdokkal lehet majd ismét „államosítani”


Magyar Nemzet, 2007. december 15., Szarka Ágota


Jóvátehetetlen hibát követ el az ország, ha belevág az egészségbiztosítás privatizációjába. A folyamat – ha elkezdődik – gyakorlatilag megállíthatatlan. A visszafordítása ugyanis súlyos száz, sőt ezer milliárdokat emészthet fel – véli Schiering Gábor közgazdász, a Védegylet szakértője. Az ok: az EU-val, és a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) szemben fennálló kötelezettségeink, amikről az „átlagpolgár”, de a képviselők zöme sem tud semmit. A tárca szerint a nemzetközi kötelezettségeknek semmi köze a társadalombiztosítás reformjához.


Az Európai Unióban szigorúan szabályozott az a mód, ahogy egy állam beleszólhat egy magáncég működésébe. A tervezett hazai egészségbiztosítási privatizáció – a törvénybe beépített garanciák révén – meghatározná, hogy stratégiai kérdésekben négyötödös többség szükséges- érvelnek a reformpártiak, mondván, mivel a menedzsment kinevezésében az állam meghatározó szerepet játszik, ezért az állam kontrollálhatja a működést, korlátozhatja a piaci logika érvényesülését. Azonban erősen kétséges, hogy ez az elképzelés megfelel az uniós gazdasági jognak – véli Scheiring Gábor, a Védegylet szakértője.

Mint kifejti: az unióban minden olyan próbálkozás, ami a magáncégek belső életébe való állami beleavatkozással próbálkozik, általában kudarcra van ítélve. Jó példa erre a „Lex Mol” is, ahol szintén ilyen típusú „kontrollt” fogadott el a magyar kormány – nevezetesen, hogy az igazgatótanácsba és a végrehajtó testületbe az állam is delegálhasson tagot az Energiahivatal részéről – ám az unió ez ellen eljárást kezdeményezett, mivel szerintük mindez indokolatlan beleszólás egy magáncég életébe.

Arra a kérdésre, hogy az egészségbiztosítás privatizációjában résztvevő cégek a szerződés aláírása után szintén kezdeményezhetnek-e ilyen eljárást az uniónál, Scheiring Gábor arra hívta fel a figyelmet, az igazságügyi tárca vizsgálja ezt a kérdést, és ők úgy vélik: a tervezett magyar „öszvér-biztosító” nem esik a versenyjog hatálya alá. De a helyzet nem egyértelmű:

– Nagyon könnyen előfordulhat, hogy az unióban másként látják majd. Különösen, hogy az egészségbiztosítási piacba beszálló cégek a kiegészítő biztosítási rendszer révén teljes mértékben piaci alapú szolgáltatást is végezhetnek, miközben az állami befolyás érvényesül az irányításban a tervek szerint – mutat rá. A gondokat tetézi, hogy Magyarország aláírta és ratifikálta a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) a szolgáltatások – köztük a közszolgáltatások – liberalizációjára vonatkozó GATS egyezményt is.

Hazánk 1994-ben tett a GATS keretében felajánlást, hogy az oktatás, a tömegközlekedés mellett az egészségügyi ágazat számos szektorát liberalizálja. Ennek része volt a társadalombiztosítás is. Ebből az következik, hogyha Magyarország megkezdi a privatizációt, abból már igen nehezen, súlyos áldozatok árán hátrálhat ki, – ha kihátrálhat! – ugyanis a GATS egyezmény arra kötelezi az aláíró országokat, hogy amennyiben visszavonják felajánlásukat, azzal egyenértékű más ágazatot kell „felszabadítaniuk” a tőke szabad áramlása számára, illetve azonos értékű kompenzációt kell nyújtani a haszontól elesett befektetőknek. Az egészségbiztosítás esetében ez évente 1000-1500 milliárd forintos összeg.

Amennyiben Magyarország megkezdi az egészségbiztosítás részleges liberalizációját, ezzel aktiválja a GATS keretében tett felajánlását, és a továbbiakban már csak az egyezményben rögzített feltételek között működhet. A rendszer kíméletlenségét érzékeltető példa, hogy az Unió – amely szintén tagja a WTO-nak – a mai napig borsos kártérítést fizet az USA gazdáinak azért, mert nem hajlandó beengedni a piacaira a hormonkezelt amerikai marhahúst, a polgárai egészségének védelmében. Ugyanis az USA az ügyben a WTO vitarendező fórumához fordult jogorvoslatért, ahol úgy ítélték meg: nincs rá elég bizonyíték, hogy a hormonkezelt marha árt az egészségnek. Ezért bojkottja a szabad kereskedelem indokolatlan akadályozását jelenti.

Elgondolkodtató, hogy pontosan nem tudni, milyen felajánlásokat vállalt az ország a GATS keretében. A nyolcvanas évek végén kezdődő, és az 1994-ben lezáruló tárgyalásokon megtörtént liberalizációs felajánlásokról a WTO honlapján olvasható ugyan az angol nyelvű összefoglaló – fordítása megtalálható a Védegylet honlapján is – de a többi néma csend. Pedig a tárgyalások a mai napig folynak. A Védegylet hiába fordult a kormányhoz, az illetékes minisztériumokhoz, nem kapott felvilágosítást arról, hogy pontosan milyen megállapodások, kötelezettségvállalások születtek azóta. Jobbára az országgyűlési képviselők, a törvényhozás, a nyilvánosság teljes kizárásával köttetnek az alkuk, amiknek a következményei mindnyájunkat érintenek.

Arra kérdésre, hogy a társadalombiztosítás áterőszakolt magánosítása összefüggésben lehet-e a GATS egyezménnyel, Scheiring Gábor azt mondta: szerinte Magyarország mániákusan túlteljesít – és ennek borzasztó következményei lehetnek. Mint emlékeztetett rá, van esély az ellenállásra. Az Unió, – sajnos még Magyarország csatlakozása előtt – a civil szervezetek nyomása következtében elérte, hogy az egészségügy és a vízügy területére vonatkozóan visszavonhassák a GATS keretében tett liberalizációs felajánlást. Ez viszont az újonnan csatlakozottakra már nem vonatkozik.

Éppen ezért lenne fontos, hogy az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényről való szavazáskor a képviselők átérezzék felelősségüket, ne közreműködjenek egy kockázatos, bizonytalan és hallatlan károkat okozó elképzelés megvalósításában. Ehhez az is kell, hogy a civil szervezetek, a polgárok mindent megtegyenek a sikeres nyomásgyakorlás érdekében.

Mint megírtuk, a Védegylet felszólította az egészségügyi tárcát, hogy hozza nyilvánosságra azon részletes hatástanulmányt, amely kitér az EU-csatlakozásunk és a GATS egyezmény várható következményeire az egészségbiztosítás tervezett privatizációjával kapcsolatban. Ha ilyen nem létezik, vagy éppen nem elég alapos, vonja vissza a törvénytervezetet. Az egészségügyi tárca megkeresésünkre annyit válaszolt: a társadalombiztosítási szabályoknak semmi közük a Védegylet által felvetettekhez.



Korábbi hír a témában:

’Minden garancia lejár egyszer!’ - A Védegylet sajtóközleménye

 

Az MSZP-frakció hétfőn azért szavazza meg az egészségbiztosítási törvényt, mert igent mond a szolidáris, egységes egészségbiztosításra, amely megőrzi a nemzeti kockázatközösséget és olyan biztosítási forma, amely mindenkinek jár. Erről Tukacs István szocialista képviselő beszélt vasárnapi sajtótájékoztatóján.

A Fidesz szerint a biztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatból az derül ki, hogy a kormány értékváltásra, a társadalombiztosítás felmondására készül - jelentette ki Mikola István, a legnagyobb ellenzéki párt szakpolitikusa szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
2007.10.31 17:22MTI

Az Orbán-kormány egykori egészségügyi minisztere azt mondta, meglepetés volt számukra, hogy a várakozásokkal ellentétben az anyag nem "puhult fel eléggé", nem tükrözi a koalíciós feszültségeket, holott szerinte folyosói beszélgetésekben egyre több kormánypárti képviselő elutasítja az egészségbiztosítás privatizációját. Kérdésre válaszolva ugyanakkor hozzátette: információik szerint heves viták zajlanak a koalíciós partnerek között, ezért az anyag sokat változhat még, és elképzelhető, hogy ebben a formában nem kerül szavazásra a parlament elé.

Mikola István hiányolta az anyagból a végrehajtási rendeleteket és a hatástanulmányokat, amelyek nélkül szerinte nem értelmezhető a törvényjavaslat. Az azonban szerinte világosan kiderül, hogy értékváltásra, a társadalombiztosítás felmondására készül a kormány, hiába szerepel a törvényjavaslat preambulumában a szolidaritás és a kockázatközösség.

A Fidesz úgy látja, a javaslatban csak látszólagos garanciák vannak a betegek védelme érdekében, valójában minden magánbiztosító a kisebb kockázatú betegek irányába mozdul majd el, vagyis - ha évek múltán is - de szegény és gazdag ellátásra válik szét az egészségügyi rendszer. Mikola István szerint a kormány "bagóért" adja el az egészségbiztosítás 49 százalékát, hiszen az előzetes várakozások szerint 50-100 milliárd forint tőkebevonására számít, ami nem túl nagy összeg az egészségbiztosítás 1500 milliárdos alapjához képest. Mint elhangzott, ha a mostani formában fogadja el parlament a törvényt, akkor 50-60 kórház bezárására lehet számítani, megszűnik a szabad orvosválasztás, a biztosítók "kőkemény" betegirányítási rendszereket építenek ki, emelni kell a járulékokat, ugyanakkor szűkíteni a szolgáltatásokat. A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy a fizetőképes kereslet által igényelt kiegészítő szolgáltatások és a kötelező szolgáltatások egymásba csússzanak.

Az anyag bonyolultságára hivatkozva Mikola István nonszensznek nevezte, hogy a kormány már a jövő héten tárgyalni akarja a javaslatot az egészségügyi bizottságban, később pedig a parlamentben egy nap alatt akarja lefolytatni a vitát. Kérdésre Mikola István azt mondta: még meg kell beszélni a Fidesz vezetésével, kármentő jelleggel egyáltalán benyújtsanak-e módosító indítványokat a javaslathoz, tekintettel arra, hogy az egész modellt elfogadhatatlannak tartják. Megerősítette, hogy korábbi közlésüknek megfelelően a Fidesz nemzeti egészségbiztosítási intézmény létrehozására tesz javaslatot a parlamentben.
Az ellenzéki politikus úgy vélte, óriási társadalmi erők mozdulnak a javaslattal szemben, ezért reméli, az emberek arra késztetik majd képviselőket, hogy ne támogassák a javaslatot.

Mikola István arra is kitért, hogy a jelenlegi egészségügyi kormányzat nem akarja konszolidálni az társadalombiztosítást, hanem még 50-60 milliárdos forráskivonást hajt végre, holott szükség lenne a vagyonpótlásra, ami jelenleg mintegy 1000-1200 milliárd forintot tenne ki. Szerinte nem lehet egy olyan gazdasági szervezetbe tőkét bevonni, ahol nincs meg a tőkemegtérülés esélye, ezért kíváncsiak arra, a biztosítók milyen kiskapukat találnak, hogy befektetésük mégis megtérüljön.