© Stiller Ákos
"A törvénnyel nem értek egyet, nem írom alá, nem hirdetem ki" - jelentette be döntését az államfő. Indoklásként hozzátette, hogy az egészségügyi ellátás átalakítását ő is szükségesnek tartja éppen úgy, mint a nyugdíjrendszerét. Az átalakításnak azzal a módjával szemben viszont, amelyet az egészségbiztosítási törvénynél alkalmaztak súlyos kifogásai vannak.A társadalombiztosítás átalakítása véleménye szerint csak bizonyos társadalmi és politikai feltételek teljesülése esetén lehet eredményes. Mint mondta semmilyen nagy reformot nem lehet sikerre vinni a terhet viselő állampolgárok bizalma nélkül. Sólyom László azt is kockázatosnak nevezte, ha az ilyen horderejű átalakítások parlamenti ciklusokhoz igazodnak, mert véleménye szerint legalább a reform irányában és alapjaiban megegyezésre kell jutniuk a politikai erőknek. "Ebben mind a kormánynak, mind az ellenzéknek felelőssége van" - mondta az államfő.
A siker eléréséhez szükségesnek tartja az orvosok és az egészségügyben dolgozók többségének támogatását is, de legalább azt, hogy a változásokat elfogadják.Sólyom László véleménye szerint ezek a feltételek eddig nem teljesültek, de kifogásolta a törvény több lényeges tartalmi elemét és meghozatalának módját is. Megjegyezte, hogy a készülő törvény esetében szakmai szervezetek nem, vagy csak megkésve kaptak tájékoztatást annak szövegéről, és nem állt elég idő a rendelkezésükre annak véleményezésére.
A törvényjavaslat a politikai háttéralkuk során "folyamatosan és lényegesen változott a legutolsó pillanatig",éppen ezért nem értett egyet azzal, hogy a társadalom életét alapvetően és hosszú távon meghatározó törvény ilyen eljárásban szülessen meg.Véleménye szerint a törvény jövendő hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült hozzá valódi hatástanulmány. Mint mondta, sem a számítások, sem használható külföldi tapasztalatok nem támasztják alá, hogy ez a modell eredményes legyen. Sólyom László felhívta a figyelmet arra, hogy: "így ez egy veszélyes kísérlet, amelynek mindannyian - választási lehetőség nélkül - kényszerű kísérleti alanyai lennénk".Kifogásolta, hogy hiányoznak azok a számítások, amelyek megmutatnák, hogy mennyi pénzt jutna a hatékonyság és az ellátási színvonal javítására.
Sólyom László azt is problémásnak érezte, hogy miközben a törvény egyetlen lépésben hajtaná végre a változásokat, nem készült el a rendszer működését biztosító végrehajtási szabályok szövege. Hozzátette, hogy a rendszer lényegét adó rendelkezések is hiányoznak a törvényből.
A köztársasági elnök külföldi tapasztalatokra hivatkozva kijelentette, hogy a biztosítót addig válogatnak az egészséges és a drágán gyógyítható biztosítottak között, amíg az gazdaságilag kifizetődő. Megemlítette, hogy az országos kockázatközösség szabályozása hiányos. Kifejtette, hogy a verseny és a magántőke bevonása a társadalombiztosításba alkotmányosan lehetséges, és az adott körülmények között eredményre is vezethet, de a külföldön egyedül hatékonynak bizonyult árversenyt a törvény kizárja.
"Mindezek alapján kértem az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait (...), másrészt kértem az Országgyűlést, hogy fontolja meg tartalmi kifogásaimat is, különösen a garanciák hiányát, a törvény befejezetlen voltát, a verseny korlátozottságát és a mindebből, valamint a hatásvizsgálat hiányából fakadó bizonytalanságot és túlzott kockázatot" - mondta az államfő. Hozzátette: egy ilyen nagy reform támogatás és bizalom nélkül nem lehet eredményes.
A kormány szerint reformpárti Sólyom
Az államfő nem talált alkotmányossági kifogást az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben, és Sólyom László hitet tett az egészségügy reformja mellett - reagált a kormányszóvivő a köztársasági elnök csütörtöki bejelentésére, miszerint az egészségbiztosítási törvényt megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek."Az államfő alkotmányossági álláspontja tiszta és világos: nem talált alkotmányossági kifogást az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényben, ezt a kormány üdvözli. (...) Elnök úr hitet tett az egészségügy reformja mellett, ez is üdvözlendő" - fogalmazott Budai Bernadett. Szavai szerint ez a két elem Sólyom László nyilatkozatának legfontosabb része.A kormányszóvivő hozzátette: a kormány számít arra, hogy az Országgyűlés következő, februári ülésén a jogszabály ismét megkapja a parlamenti többség támogatását.
"Az MSZP örül annak, hogy a köztársasági elnök nem támasztott alkotmányossági kifogásokat az egészségbiztosítási törvénnyel szemben" - közölte a párt szakpolitikusa,Schvarcz Tibor, hozzátéve,"akár rendkívüli ülésen" vizsgálják meg az Országgyűlésben Sólyom László kifogásait.A szocialista politikus elmondta: örülnek annak is, hogy az államfő egyetértett azzal: elengedhetetlenek a változások és az átalakítás az egészségügyben.Schvarcz Tibor valós felvetésnek nevezte az államfő kérdéseit a szelekcióval és a fejkvótával kapcsolatban, és úgy vélte, ezen lehet javítani.
A Fidesz tiszteletben tartja és tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését - közölte Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa. A köztársasági elnök vétójából egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszer és ezen belül az egészségbiztosítási rendszer privatizációjáról szóló szabályozás rossz az országnak, mert bizonytalanságot szül, a gazdasági-üzleti érdekek alá rendeli az emberek gyógyulási esélyét, és a nemzeti kockázatközösséget és szolidaritást felszámolja - mondta a politikus.
Az SZDSZ szerint is biztató, hogy Sólyom nem tartotta alkotmányellenesnek az egészségbiztosítási törvényt - Horn Gábor, a párt ügyvivője azonban hozzáteszi azt is, hogy értelmezésük szerint a köztársasági elnök néhol, például a verseny kiszélesítésénél, nagyobb bátorságra biztatta a törvényalkotókat.Azt, hogy Sólyom László az Országgyűléshez küldte vissza a törvényt, Horn Gábor szintén biztatónak találta, mert véleménye szerint így lehetőség van rá, hogy februárban újra elfogadják.
Néhány ponton ugyanakkorHorn vitába szállt a köztársasági elnök meglátásaival,félreérthetőnek tartja például azt a kijelentést, hogy a biztosítók válogathatnának az ügyfeleik között, hiszenaz, hogy területi alapon kell majd pályázniuk, kizárja ennek lehetőségét.Horn Gábor azt a kifogást is elutasította, hogy nem folytattak volna szakmai egyeztetést. Ellenérvként hozta fel, hogy másfél éve megnyílt a nyilvános vita. A hatástanulmány kapcsán hangsúlyozta, hogy több száz oldalas irat készült, amelyet el is juttattak az államfőhöz.
Azzal a felvetéssel ugyancsak nem értettegyet a liberális politikus, hogy a reformhoz a kormány és az ellenzék egyetértése szükséges, mert mint mondta, ha az ellenzék egyetértésére várnának, semmi sem változna az országban.Az ügyvivő természetesnek nevezte, hogy még a zárószavazás napján is módosító indítványokat nyújtottak be a törvényjavaslathoz, ugyanis ezekkel a koherencia-zavarokat próbálták kiküszöbölni. Hozzátette, hogy az SZDSZ nem tartja szükségesnek rendkívüli ülés összehívását, de Horváth Ágnes egészségügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján nyilvánosságra akarják hozni az észrevételeiket.
A Kereszténydemokrata Néppárt üdvözölteSólyom László döntését. Mint elmondták: mindenben egyetértenek a köztársasági elnöki értékeléssel, amely megegyezik a KDNP-nek az országgyűlési vitában kifejtett álláspontjával.
Az MDF parlamenti frakcióvezetője elmondta: azzal, hogy Sólyom László az Országgyűlésnek küldte vissza az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvényt, csak "elodázta" annak hatályba lépését. Herényi Károly szerint ugyanis a parlament kormánypárti többsége, ha kisebb változtatásokkal is, ismét elfogadja majd a jogszabályt.
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt december 17-én fogadta el a parlament. A jogszabály szerint az állam 2008. január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapítana zártkörű részvénytársasági formában, részvényeik 49 százalékára pályázhatnak magánbefektetők.
Elemzők szerint újra megszavazzák
Aparlamenti többség újra megszavazza majd az egészségbiztosítási törvényt azt követően, hogy Sólyom László csütörtökön visszaküldte az Országgyűlésnek - vélekednek az MTI által megkérdezett politikai elemzők.Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője, Juhász Attila, a Political Capital szakértője és Kiszelly Zoltán politológus abban is egyetértett: nem váratlan, hogy Sólyom László nem írta alá a törvényt.
Juhász szerinta törvény parlamenti elfogadása után csak az volt a kérdés, hogy az Országgyűlésnek küldi-e vissza a jogszabályt a köztársasági elnök, vagy az Alkotmánybíróság (Ab) elé utalja. Az elnöki indoklásból az derült ki, hogy az államfő valószínűleg nem talált olyan alkotmányos indokot, ami miatt az Ab elé utalhatta volna a kérdést. Egykori alkotmánybíróként az Alkotmánybíróságnak korábban is csak olyan törvényeket küldött, amelyek valóban problémásak voltak; ebben az esetben Sólyom László célja az volt, hogy kifejezze politikai ellenérzését - mondta az elemző.A politikai döntés verzióját említette Kiszelly Zoltán is,szerinte aköztársasági elnök igyekezett elkerülni, hogyállásfoglalását aktuálpolitikai célokra használják fel. Az államfő arra hagyatkozik, hogy alkotmányossági kifogásokkal a szakmai szervezetek, vagy a pártok fordulnak majd az Alkotmánybírósághoz - tette hozzá a politológus, aki szerint Sólyom megszokhatta, hogy a visszaküldött törvényeket a parlamenti többség változtatás nélkül megszavazza. Ez Kiszelly szerint most is így lesz.
Juhász Attila is úgy vélte: a kormánypártok főként azért szavazzák majd meg újra a törvényt, mert az egészségbiztosítási rendszer átalakítása szimbolikus jelentéssel bír, ha nem fogadnák el a jogszabályt, akkor az a kormány meggyengülését mutatná.Szomszéd Orsolya szerint is érdemi változtatás nélkül fog újra átmenni a parlamenten a törvény. A politológus kiemelte: Sólyom László eljárásjogi, tartalmi és szakmai szempontból is emelt kifogásokat döntése indoklásakor. Az államfő egyebek mellett hiányolta a pénztárak közötti valódi verseny kialakulásának lehetőségét, ami azt jelentheti, hogy Sólyom László "versenyzőbb" modellt tartana helyesnek - tette hozzá.
Alkotmányossági aggályokat a köztársasági elnök, úgy tűnik, nem talált, pedig a törvény sorsát az befolyásolta volna leginkább, ha az Alkotmánybíróság elé kerül. Így - annak ellenére, hogy a jogszabály nem lép hatályba január 1-jén - az államfői döntés nagy fennakadást nem okoz a rendszer kormány szándékai szerinti átalakításában. A végrehajtási rendeletek előkészítése ugyanis valószínűleg megkezdődik az egészségügyi tárcánál - mondta Szomszéd Orsolya.
Sólyom nem először csinálta
Az államfő 2005. augusztus 5-i beiktatása óta több esetben küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek. Először az állam tulajdonában álló ingatlanokon pártok számára biztosított ingyenes ingatlanhasználat megszüntetéséről szóló törvényt küldte vissza még 2005-ben. A következő évben az egyes, esélyegyenlőségi tárgyú és a mentelmi jogra vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényt. Ugyanebben az évben visszaküldte az Egyesült Államokba utazók adatai kezelését érintő jogszabállyal kapcsolatos törvényt a parlamentnek. Idén Sólyom visszaküldte a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényt, mert a parlament olyan módosító indítványokat is elfogadott, amelyeket az érintett települések nem kezdeményeztek. Ugyanígy járt el az állami vagyokról szóló törvénnyel is.
MTI
Az egészségügyi reform
Kommentáld!