Magára vállalta egy szervezet Csintalan megverését
Megszólalt az ügyben Csintalan is

Magára vállalta Csintalan Sándor megverését egy magát Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező szervezet a Hír Televíziónak is eljuttatott elektronikus levélben.

A közleményben az áll, vascsővel támadtak rá a Hír Televízió műsorvezetőjére, a verést figyelmeztetésnek szánták, állításuk szerint nem akarták megölni Csintalan Sándort. A levél valóságtartamának bizonyítékául két fényképet is mellékeltek. Mindkettőn egy slusszkulcs látható, amelyről azt állították, Csintalan Sándor autójának kulcsa. Ezt Csintalan Sándor meg is erősítette a Hír Televíziónak. Az e-mail-t bejelentették a rendőrség hivatalos segélyhívó számán, a 112-őn.

A szervezet egyébként a radikális jobboldali kurucinfo internetes portálon november elején már hallatott magáról, amikor molotov-koktélos támadásokat vállalt magára szocialista országgyűlési képviselők háza ellen.

Meg vagyok róla győződve, hogy a ma regnáló hatalmi elit egy része és most nem a szocialista pártról beszélek, mert sok tízezer tisztességes tagja, sok száz tisztességes képviselője van, ők se mernek szembenézni ezzel a ténnyel, hogy ezt a pártot elfoglalták a posztkommunista hálózati elit, amely egyszerűen képtelen hatalmon kívül lenni. Nem bírja elviselni, neki a hatalom kell, ennek az elitnek hatalma van, tudása van, technikája van. Az egyik kártyája az antiszemita kártya, a másik pedig az a tudás, ami ahhoz kell, hogy ilyen akciókat végrehajtsanak. Ezt a támadást enélkül a tudás nélkül végrehajtani nem lehet, mondta Csintalan Sándor.

(hírTV)

Saját Óbudai lakásánál, az épület mélygarázsában megtámadták Csintalan Sándort. Négy ismeretlen elkövető ólmosbotokkal rontott rá a Hír Televízió műsorvezetőjére, aki a brutális támadás során súlyos sérüléseket szenvedett a kezén és a fején is

A sérültet a mentők azonnal a Honvéd-kórházba szállították. A kiérkező rendőrök megkezdték a helyszínelést és a tanúk felkutatását, kihallgatását.-ban Budapest 13. választókerületében szerzett mandátumot, ugyanebben az évben indult a helyhatósági választásokon is Budapest III. kerületének polgármesteri székéért, ebben a versengésben azonban Tarlós István megelőzte. Csintalan részt vett a parlament foglalkoztatási és munkaügyi, valamint a környezetvédelemi bizottságában, amelyekben tagsága 2000 februárjában megszűnt. A ciklus második felében Csintalan viszonya az MSZP vezetésével megromlott, teljesen a háttérbe szorult.

Csintalan Sándor neve felmerült a volt rendőr, Sándor István (Papa) vallomásában több más politikussal együtt, ezzel kapcsolatban a politikus cáfolta, hogy bármi köze lenne az olajügyekhez. Belekeveredett a megfigyelési ügybe is: a Fidesz által bizonyítékként felhasznált kazettán egy kormányőr és magánnyomozó beszélgetése hallható, ahol az ő nevét is említik. A Napi Magyarország a ciklus első felében arról cikkezett, hogy rendszeres kapcsolatot tartott fenn a bűnszervezet vezetésével vádolt Tasnádi Péterrel.

A politikától a ciklus végével visszavonul, és új üzleti vállalkozásba kezdett: kocsmát nyitott a felújított Lehel téri piacon.

Az MSZMP megszűnése után 1989-ben rövid kitérőt tett, először részt vett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, majd a Független Szociáldemokrata Párt megalapításában is, de rövid időn belül az MSZP tagja lett. A képviselő 1994-ben is bekerült a parlamentbe, és az év őszétől 1996-ig az MSZP ügyvezető alelnöke is volt. 1977-88-ban az MSZMP tagja volt, dolgozott a KISZ-ben és a SZOT-nál is.

Csintalan Sándor az alkohol és droganalógiáról: Úgy gondolom, érdemes aláhúzni: én sem értek egyet az alkohol- és a droganalógiával, mert mondjuk, ha valaki magához vesz egy üveg whiskyt, legfeljebb elalszik, bekómál, és esetleg kihűl. De ha mondjuk, bekap egy Ecstasy tablettát, minimum öt vagy hat olyan halálok merülhet fel - különösen ha rossz idő van kint és esetleg kihűl, mert félelmi rohamában kirohan az utcára -, ami, azt gondolom, igencsak figyelemre méltóvá teszi ezt a történetet.

NOMEN EST OMEN?2005. február 8.

Az egykori sztár-szocialista, Csintalan Sándor most a 8. utas a halál című film szörnyéhez hasonlítja volt pártját. Szerinte olyan emberekből állnak a szocialisták, akikből kikelt a szörny, Gyurcsány Ferenc és baráti köre. A Kontra vendége Csintalan Sándor, akiről egy hallgató máris azt írta: tipikus magyar politikus-karrier. A pártbeli pozíciója révén megszedi magát, elrontott üzleti lépését politikai okokkal magyarázza, hátat fordít és belepiszkít a fészkébe.

Orosz József: Azt figyeltem, hogy hozott-e magával pisztolyt, de nem hozott, szóval akkor most nem teszi ki az asztalra, ahogy anno egyes üzleti tárgyalásain ezt megcsinálta, legalábbis szemtanúk elmondása alapján.

Csintalan Sándor: Hát én nem tudom Orosz úr, hogy milyen körökben forog.

Orosz József: Hát hála Istennek nem olyan körökben, mint maga.

Csintalan Sándor: Hát nem hiszem, mert hogy ha ezt a legendát valaki magának mondta, akkor egy következő dolgot szeretnék elmondani, hogy én ezeket a pisztolyhordozgató embereket "abstart" személyiségzavaros embereknek tartom, akik valószínűleg a nemi szerepeikkel vannak problémában és ezért mindig pisztolyokat hordoznak magukkal. Nagyon nem szeretem a fegyvereket, sosem volt fegyverem és a jövőben sem lesz és vadászni sem vadászom, tehát semmiféle élőlényre nem vagyok képes semmit ráfogni. Ez az egyik. A másik, az a helyzet...

Orosz József: Most azt akarja mondani, hogy Csintalan Sándor egy szelíd ember.

Csintalan Sándor: Igen, igen az vagyok.

Orosz József: Jól nevelt is?

Csintalan Sándor: Hát azt nem tudom, nézze, énnekem itt még a talpam környékén itt van, még a ráragadt trágya éppen szárad, tehát engem nem kőbölcsőben ringattak. Valami ragadt rám a koszon kívül az elmúlt évtizedekben. Van valamiféle belső értékrendem, ami a szeretnék hozzáigazítani a jelenésemhez, nem volt jó az idézet.

Orosz József: Ja tudom, erre akar kilyukadni.

Csintalan Sándor: És egy nagyon fontos dolog, mert nem a szocialistákra mondtam, hogy szörnyecskék, hanem azt mondtam, hogy...

Orosz József: Ja, Gyurcsány és baráti körére mondta, hogy szörnyecskék, akik kikeltek a szocialisták testéből, mint a Nyolcadik utas a halálban.

Csintalan Sándor: Mert van egy egészséges gazdaszervezet, ez egy ilyen rossz párhuzam ugyan, de van egy egészséges baloldal, van egy többé-kevésbé egészséges szocialista párt és azt lepték el a szörnyecskék. Így pontos az idézet.

Orosz József: Nem minthogyha jobb lenne.

Csintalan Sándor: Kinek-kinek.

Orosz József: Na de hogyan lesz abból a Csintalan Sándor szörnyecskéző Csintalan, aki valaha Horn Gyula oldalán, mint sztár szocialista, mint egy operabálra vonult be a miskolci szocialisták kongresszusára, mint Horn politikai örökösét vagy folytatóját tartották számon. Hogyan történik ez?

Csintalan Sándor: Hát ennek nagyon hosszú sora van, és sok oka van. Ezzel együtt ez egy általános megjegyzést hadd tegyek ehhez. Mondjuk a rendszerváltós idők azok az idők, amikor egy gondolkodó ember, nem kell hozzá még értelmiséginek lenni, még politikusnak sem kell lenni, hogy hát bizony nagyon komoly orientációs kihívásokkal néz szembe. Ilyen változások, mint amik bennem lezajlottak, az ember olvassa a magyar sajtót, a magyar médiától a magyar értelmiségen keresztül a magyar politikai élet nem egy és nem két tagjáig bezárólag, hasonló módon átmentek. Az, hogy az enyém egy kicsit látványosabb vagy jobban érzékelhető, az talán annak köszönhető, hogy én dramaturgiailag végigjátszottam a játszmáimat. Tehát mondjuk például 1999 után, amikor úgy döntöttem, hogy itt nekem bajaim vannak az én pártom elitjével, pedig hol volt ez még a mostani elittől, hát akkor nem azt az utat választottam, hogy továbbszoptam volna a szopókát és akkor ott ülök, mert gondolom nem kell túl élénk fantázia ahhoz, hogy nem lett volna nehéz elintéznem, hogy parlamenti képviselő legyek mai napig is, csak néhány kompromisszumot kellett volna megkötnöm. Na a lényeg a lényeg, hogy én a dramaturgiai játszmáimat végigjátszottam...

Orosz József: Ebbe én nem tudok beleszólni, hogy jól feltételezi-e ezt vagy sem, tehát akár így is lehet, akár a fordítottja is igaz lehet.

Csintalan Sándor: Na az a helyzet, hogy minden gondolatra elmondható ez, az ön kérdéseire ugyanúgy elmondható, lehet igaz is meg nem is, ezekkel túl sokra nem megyünk. Önnek joga van azt gondolni, de ha már megkérdezett, akkor mégis csak az én verziómra kíváncsi, gondolom én.

Orosz József: Persze. De ami önből szól ilyenkor, igaza lehet-e azoknak, akik azt feltételezik, hogy Csintalan Sándor azért sértett, hiszen ezt az üzletet, amit a politika is tud generálni bizniszt, ezt maga egyszerűen bebukta. Ugye a Defend megszűnt, az aranytojást toló tyúk, mint Defend megszűnt, szétdarabolták Földi Lászlóval együtt azt az üzletet, hogy gyakorlatilag a posta nagy pénzt hozó üzletágait, pénzszállítás és a többi, ezt végül is nem sikerült megcsinálni, tehát a politikai bizniszt ön bebukta. Jól gondolják?

Csintalan Sándor: A következő a helyzet, egyrészt a Defend azért az egy jóval későbbi sztori, ez az egyik. A másik, hadd legyen egy ügyrendi javaslatom, hogy hadd ne kelljen nekem az ön Defend-del kapcsolatos tudatlanságát úgymond korrigálnom, maradjunk a politikai ügyeknél.

Orosz József: Korrigálja nyugodtan, nem szeretnék tévedésben maradni. Mi volt a tévedés, az hogy elbukta azt az üzletet?

Csintalan Sándor: Hát például az egyik tévedése az az volt, hogy a Defend az az állami megrendelések bázisán működött kizárólag, ez nem így van, sőt nemcsak hogy nem kizárólag...

Orosz József: Ilyet nem mondtam.

Csintalan Sándor: Hát ugye azt mondta, hogy itt a posta bizniszt megszereztük és a többi között...ez nem így van. De akkor most döntse el, hogy mire válaszoljak valójában, csak akkor ne frusztráljon hamis kérdésekkel. Tehát hogy ha az a kérdés, hogy van-e bennem sértettség és hogy ez lenne az oka a mostani politikai szerepvállalásnak. Nézze, küzdő emberekben, így bennem is van, persze van ilyesmi is. Hozzáteszem, hogy ezek a konfliktusok nem 2002-ben kezdődtek, amelyek a pártelit, mondom nem a párt és köztem, és mondjuk a pártelit és bizonyos csoportja és köztem elkezdődtek, ezek jóval korábbra vezethetők vissza, lényegében arra az időszakra, amikor bekerültünk a hatalomba és én életemben először, ha úgy tetszik, egy hatalmas ember lettem, egy hatalmon lévő párt ügyvezető alelnökeként. El kell, hogy mondjam, hogy nagyon sok konfliktusban keveredtünk. Ezeknek egy részében biztos a másik félnek volt igaza, a túlnyomó részükben azt gondolom, hogy nekem volt igazam, bár itt nem is az igazság a kérdés valójában, hanem az hogy bizonyos közeget az ember el tud-e fogadni, tud-e tolerálni, együtt tud-e működni, hol van a kompromisszum határa. Én nem tudtam. Ez olyan, mint egy rossz válás, vagy pontosabban egy olyan mint egy válás, ami mindig rossz, mert kudarc mind a két fél részéről és ilyenkor persze vannak indulatok, érzelmek, adott esetben sértettség, a másik oldalon is van.

Orosz József: Isten ments, hogy akkor hamis kérdésekkel frusztráljam önt, mint ahogy mondta.

Csintalan Sándor: Vagy akkor adjon még egy órát.

Orosz József: Mert?

Csintalan Sándor: Mert akkor minden kérdést ki tudunk vesézni.

Orosz József: Azt mondta, négy és fél évvel ezelőtt, 10-20 évig politikus szeretnék maradni, szocialista politikus. Úgy vagyok vele, ahogy a mondás szól, tartsd szárazon a puskaport, ha szükség lesz rám, kész leszek. Ennyi. Na most ebből frusztrálja magát, hogy azt mondta, hogy szocialista politikus és már nem az?

Csintalan Sándor: Nem frusztrál engem egyáltalán. Az a helyzet, hogy ebben a mondatban is benne van, hogy az aktuális helyzettől távolodóban voltam, tehát az azért ebből a mondatból is látható és ebben a mondatban is benne volt, mint üzenet, hogy akkor még láttam arra valamiféle esélyt vagy sanszot, mert ilyen van a politikában, hogy vissza kell húzódni vagy arrébb kell menni. Nem csak azért, mert konfliktusok vannak, adott esetben az ember el is kopik, sőt az emberek a politikában kopnak. Időnként ki kell lépni, időnként vissza kell lépni. Én akkor úgy képzeltem, hogy talán van arra lehetőség, hogy egy kicsit csöndesebben, békésen, puskapor szárazon tartva, valamikor én még a baloldali politikában sanszos leszek, vagy lehet szükség a munkámra. Sőt mi több, hogy én ezt élvezni fogom és én ezt akarom is csinálni, mert látom értelmét. De hát erre a négy és fél évre rá, talán egy évre, lehet hogy tévedek, de néhány hónapra rá adtam egy interjút a Népszavának, ami arról szólt, hogy ha van egy kis pénze vegyen magának egy pártot. Ez is arról szólt, akkor már ami bennem, számomra elég jól látható volt, hogy a párton belüli verseny, az nem a politikai teljesítmények mentén zajló verseny, hanem egyfajta befektetői verseny...

Orosz József: Na most egy pillanat. Ha ez igaz, mármint hogy ha van pénze, vegyen magának pártot, hát magának volt vagy van pénze. Miért nem vett magának egy pártot? Vagy hiába van pénze, nem lehet pártot venni mégsem?

Csintalan Sándor: A következő a helyzet. Hogy bizonyos kérdések egyébként nem csak azon múlnak, hogy az embernek vannak-e lehetőségei vagy eszközei. Ugyan a lopást a törvény bünteti, de elvileg ott a lehetőség az ember előtt, mondjuk az ABC-ben, hogy lopjon. De az ember nem azért nem lop, mert a törvény bünteti vagy esetleg lebukhat, vagy nem azért nem lop, mert esetleg nincsen rá pénze, hanem azért nem lop, mert egyébként lopni bűn. A másik része a dolognak az, hogy megint ezen ne vitatkozzunk el, hogy ön mit gondol az én pénztárcámról vagy mit nem gondol az én pénztárcámról. Sajnos azt nem állíthatom, hogy...szóval az a helyzet, hogy ha lett volna pénzem, akkor sem vásároltam volna magamnak pártot. Szeretnék így fogalmazni. Én nem hiszem, hogy arról a képzetről kellene most egymást meggyőzni, hogy ön mit gondol az én vagyoni helyzetemmel kapcsolatban. Meg kell hogy mondjam önnek, hogy azon kivételes emberek közé tartozom, ez most itt a reklám helye, meg hát a nagyképűségé is, de hát megengedhetem magamnak ezt a luxust, mert eddig sem nagyon érdekelt, hogy ki mit gondol erről a dologról. Én az elmúlt 14 évet nem arra használtam föl, hogy hát hogy is mondjam, a profitot maximalizáljam a politikában, úgyhogy éppen végrehajtás alatt állok egyébként, úgyhogy a magam 12 négyzetméteres hálószobájával én azt hiszem, hogy hát hogy is mondjam, azért tudom prezentálni, hogy ezt az időszakot nem arra használtam, hogy teletömjem a zsebemet.

Orosz József: Miért járt önnél végrehajtó? Nem akarok indiszkrét lenni. Mennyit akarnak fogni?

Csintalan Sándor: Hát végre vagyok hajtva, passz. Hát fognak is, mert 50 millió volt a felvett hitelünk, amit egy vállalkozásra fölvettünk, és hát annyira gazdag vagyok, hogy a saját házamat kellett mögérakni. És na hát erről is mesélhetnék, de hát majd egyszer talán az emlékkönyvemben megírom, hogy hogy zajlanak a magyar politikában vagy a magyar hatalomban vagy nem tudom micsodában erre a városban a háttérharcok. Mi a tegnapután, miket fejlesztettünk, néhányan talán találkoztak is velük, tejből csináltunk tejszínt, meg madártejet, meg fagylaltneveket ezeknek az EU-s szabályoknak az alapján. És aztán némi presszióval elérték a bérgyártónál, mert hát mi csak bérben tudtunk gyártani, hiszen nem volt pénzünk, hog ez a bérgyártás ez szűnjön meg. Na mindegy, így aztán csődbe mentünk és hát helyt kellett állni a dologért, így aztán, én laktam a Rómain, ott volt egy házam és hát arra kiterjedt a végrehajtás, meg hát a gyerekeimmel közös lakásunkra is. Meg hát mindenre, ahogy ez illik, mert hát nincs olyan vagyonom, ami ezt befedné. Mert ennek a járulékai is, meg a végrehajtó az 5 millió forintot kér egy ilyen aktusért és azt ki kell csengetni. Hát most van fény az alagút végén, mert sikerült a végrehajtáson kívül végül is az adósság teljes összegéért eladni a házat, így aztán most mindenki békében lesz. A bank is megkapta a pénzét, mindenki ki van elégítve, én meg szívok mint a torkos borz. De el vagyok én a Rottenbiller utcai lakásomban is, csak a könyveimnek legyen helye.

Orosz József: Azt is egyszer nyilatkozta, az előbbi nyilatkozatban egyébként négy és fél évvel ezelőtt, igen, augusztus 12-én, 2000-ben. Tehát Csintalan Sándor mondta, nem is bizonygatom én, hogy becsületes ember vagyok, mondjuk hogy egy rohadt bűnöző vagyok. Ezt hogyan kell érteni?

Csintalan Sándor: Hát úgy kell, hogy akkoriban két dolog volt. Egyrészt '99-ben hát voltak nagyon durva események a környékünkön, hát amelyek szintén majd lesz egy memoárban megírható...

Orosz József: Már mire gondol, egy fél mondatban?

Csintalan Sándor: Úgysem mondom el, hogy mire gondolok, ez az államtitok kategóriájába esik, ahol hát egy dolgot mondhatok, hogy mindenesetre a felelősséget nem nekem kell viselnem, sem az utókor, sem mások előtt. De hát a környékén voltunk a történetnek, és azért mondjuk engem sokkolt elég erősen. És ezzel párhuzamosan ment ez a nagy duma, a Magdának ez az elhíresült mondása, hogy nem elég tisztességesnek lenni, de tisztességesnek is kell látszani. Na most...

Orosz József: Erre ön bevallotta, hogy egy rohadt bűnöző vagyok?

Csintalan Sándor: Ugye ebben az egész rendszerváltós nyelvezetben és retorikában mindig nagyon jól érezhető vonulat volt, meg divatos, meg preferált, meg a közvélemény által benyelt, meg a sajtó által beszopott dolog, ezek a látszatok. Meg ez a borzasztó egyszerűen kialakítható közvélekedés, meg aztán az ember mindig megtalálja mögötte az érdekeket, meg emberek mindenféle információ, valóságos információ nélkül részben, hát hogy mondjam, saját érdekeik után szaladgálva. Édes Istenem, most így eszembe jut a Defenddel kapcsolatos dumák, amik a Defend környékén annak idején voltak, vagy akár a nyírfával kapcsolatban is, amikor mindenféle ítéletek megszülettek, majd ezekről túlnyomórészt kiderült, hogy nem is így vannak. És aztán soha nem tette fel senki a kezét, hogy bocsánat, mit tévedtünk. Na ez úgy jön össze, hogy volt bennem egy dac. Hát hogy ha itt mindenki azt gondolja, meg azt akarja hinni, hogy én egy rohadt bűnöző vagyok, hát higgyék. Őszintén szólva szarok rá.

Orosz József: Egy baloldali ember, aki politikussá válik nagy tehetségűnek tartott Csintalan Sándor, összeesküvés történt maga ellen, hogy úgy festi le saját magát az elmúlt percekben, mint iszonyatos looser?

Csintalan Sándor: Hát hogy ha jól tudom...nem szeretem azokat a politikai attitüdöket, amikor az ember mesél magáról. Kicsit zavarban vagyok, mert az ember próbáljon mértéket tartani. De hát az egy igazság tényleg, hogy az életem egy picikét egyedi, ez talán nem túl reklámízű. Hogy looser vagyok-e vagy nem, azt nem tudom, de mindenesetre nem akarom loosernak sem lefesteni magam. Egy dolog tény. Hogy arra a következtetésre jutottam, meg talán ez genetikai okokból is így van, hogy a mániáimtól és a meggyőződésemtől nem nagyon szokott eltéríteni az aktuális divatos többségi álláspont. Egy dolgot nyugodtan mondhatok, szeretnék ebben szikár lenni, hogy azért alakult ez az út így, mert én egyrészt szembesültem a rendszerváltásnak nagyon sok olyan élményével, amivel kapcsolatban én hihetetlen tulok tufa voltam, tehát mondjuk a történelemmel kapcsolatban. Már hogy az előző 30-40 évvel. Én ezzel komolyan kénytelen voltam szembenézni. Nem tudom, hogy miért, valami belső kényszerből, ez az egyik. A másik pedig az, hogy azért azt gondolhatja mindenki, hogy az ember nem előre megfontolt szándékból, most idézőjelbe, önsorsrontó. Van bennem egy késztetés, hogy akkor is a saját meggyőződésemet, vagy a saját igazamat, maradjunk ennyiben. Nem az igazságot, mert azért az ilyen nagyképű az ember 50 éves korában már ne legyen. Válasszam, hogy ha ez egyébként a saját érdekeimmel szemben van. Pont. Úgy érzem, hogy akkor is azt kell mondani, hogy most egy kicsit Bulgakov után Maranyek, hogy Jézus, amikor mindenki Barabást mond. Nem tudok mást mondani.

Orosz József: Ami után elhangzott a Kontra műsorelőzetese, benne hogy ön a vendégem, az egyik hallgató az interneten azt írta első reagálásként – és a kérdés, igaz vagy hamis állítás –, az interneten: Csintalan Sándor az a tipikus magyar politikuskarrier, pártbéli pozíciója révén megszedi magát, elrontott üzleti lépését politikai okokkal magyarázza, hátat fordít, majd aztán belepiszkít a fészkébe.

Csintalan Sándor: Nem. De megértem, hogy ennyit lát ebből a dologból. Egyébként ezt is baromi nehéz elviselni. Azért gondolja el, ezt az ember, most nem először hallok ilyen megközelítést, nem könnyű elviselni természetesen, de hát mindennek ára van. A húst csonttal mérik...

Orosz József: Akkor miért nem könnyít magán, ha van egyéb terhelés...

Csintalan Sándor: Szoktam reggel és este. Mire gondol?

Orosz József: Hát arra, hogy nem piszkítok bele, hátha könnyebb.

Csintalan Sándor: Mibe?

Orosz József: A saját fészkébe.

Csintalan Sándor: Drága uram, az a helyzet, hogy azt a fészket nagyon teleszarták...

Orosz József: Kik, mivel?

Csintalan Sándor: Azok, akik most ez a dolgot, ezt a hatalmat most ott birtokolják és amilyen irányba viszik a szocialista pártot, ahogy ott a döntéshozatal meg egyáltalán minden, de mindegy, ez egy külön történet. Most én azt gondolom, hogy azoknak van okuk a szégyenkezésre...

Orosz József: De várjon, miről beszéltünk, akkor amikor...

Csintalan Sándor: Arról beszélünk, ami történt 1996 óta a szocialista pártban. Erről beszélek, nem másról.

Orosz József: Alelnökként ön egyebek között leasszisztálta a médiatörvény mögötti összes érdekharcot, ki hogyan kapott televíziót és hogyan nem kapott...

Csintalan Sándor: Na ez nagyon jó, most mondott egy nagyon jó példát, amit nem először...

Orosz József: Hát végigasszisztálta.

Csintalan Sándor: El is döntöttem, hogy fizetek érte. Szégyellem is magam. Nézze, látja ilyen konfliktusokról van szó. Most már jobban meg fogja érteni. Igen, leasszisztáltam, szégyellem is magam, hogy a Magyar Szocialista Pártban axióma volt, hogy zsidó tévé Magyarországon nem lesz és zsidó kommunikációval mi nem fogunk együttműködni. Igen, szégyelltem magam, nagyon szégyelltem magam és ez örök bűnöm.

Orosz József: Fölállt akkor?

Csintalan Sándor: Nem álltam föl sajnos. Sajnos nem, szégyellem is magam. Akkor kellett volna fölállni, akkor kellett volna kijönni.

Orosz József: És tudja ezt bizonyítani ezt az állítását, hogy valóban így gondolkozott akkor a szocialista párt, vagy ez egy csintalansándori-mondat?

Csintalan Sándor: Nézze, a szocialista párt nem így gondolkozott, szeretném hogy ha itt ilyen apró csúsztatásokat nem hajtanánk végre. Az akkori szocialista párt, akkori vezetésének egy része gondolkodott így. Azon része, amelynek ezeknek az eseményekre komoly befolyásuk volt. Bizonyítani, maga egy zseni. Szóval önöknél az a fasza gyerek, aki hát hogy is mondjam, akkor csak az olyan döntéseiért, vagy az olyan kudarcaiért vállal felelősséget, vagy néz szembe, hogy ha azt a büntetőjog hatálya alatt el lehet prezentálni? Ez nem így van, az élet nem így van.

Orosz József: Nem. Ön mondott egy nagyon súlyos állítást. Mivel tudja ezt igazolni?

Csintalan Sándor: Azzal, hogy ott voltam és nekem mondták, ezzel tudom igazolni. Nekem, ide bele a két szemembe. Sőt mi több, igaz, hogy az egyik beszélgetésen volt rajtam kívül még más is. Ide bele a két szemembe.

Csintalan Sándor (MSZP)
Budapest 13. sz. (IX-XX. ker.) választókerület

1954. október 5-én született Cegléden (Pest megye).
Édesapja, Csintalan Sándor (1921) a BKV buszvezetõje
volt, ma már nyugdíjas. Édesanyja, Reznák Ilona (1931)
villamosvezetõként kezdett dolgozni, majd rövid ideig
háztartásbeli, 1970-tõl pedig a Csemege Kereskedelmi
Vállalat pénztárosa, illetve eladója volt. Testvére,
Katalin (1961) szociális munkás. Elvált, két gyermeke
van: Nóra (1982) és Márton (1986) tanulók.
Szülei egy pesti vizes pincelakásban éltek, ezért
édesanyja a Cegléden élõ nagyszülõknél lakott fia
születésekor. Kisgyermekkorát is ott töltötte, míg szülei
másik lakásba nem költöztek. Általános és középiskolai
tanulmányait már Budapesten végezte, 1973-ban
érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. Két évig
különbözõ munkahelyeken dolgozott, többnyire alkalmi
munkásként: raktári segédmunkás az Országos Pedagógiai
Múzeum és Könyvtárban, segédmunkás gyárban, illetve a
metróépítkezésen. 1975-ben jelentkezett a Kossuth Lajos
Katonai Fõiskolára, felderítõ akart lenni. Két év után
azonban leszerelt, és felvételi vizsga nélkül átvették az
egri Ho Si Minh Tanárképzõ Fõiskola Budapesti Kihelyezett
Tagozatára. Egy év után Egerben, levelezõ tagozaton
folytatta tanulmányait, 1981-ben magyar-történelem szakos
általános iskolai tanári oklevelet szerzett. Néhány
hónapig egy csepeli általános iskolában tanított, majd
1982. februártól a KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi
Fiatalok Tanácsa pedagógus-munkabizottságának a titkára
lett. 1986-tól az MSZMP XIII. kerületi pedagógus-
pártbizottságának titkára. 1987-tõl 1990. márciusig a
SZOT, illetve az MSZOSZ apparátusában dolgozott
munkatársi, majd megbízott osztályvezetõi beosztásban.
Rövid ideig munkanélküli, majd 1990 óta az MSZP
apparátusában társadalompolitikai osztályvezetõ, illetve
fõállású pártalkalmazott. 1992-tõl 1995. januárig a
Kossuth Kereskedõház Kft. felügyelõbizottságának a tagja.
1991-tõl a Munkás-képviseleti Alapítvány alapító és
kuratóriumi tagja, 1994-tõl a Vízimentõk és az Életmentõk
Egyesületének az elnöke.
Politizálása családi indíttatású volt. Aktívan részt
vett az ifjúsági szervezet munkájában,az egri fõiskolán
KISZ-titkár volt. 1977-ben belépett a Magyar Szocialista
Munkáspártba. Mint KISZ-alkalmazott fõként a pedagógus
mozgalmi élettel foglalkozott, illetve egyik szervezõje
volt az ifjúsági parlamentek közoktatási ágazatának, és
részt vett a kulturális élet menedzselésében is. A
szakszervezethez Kósáné Kovács Magda akkori SZOT-titkár
felkérésére ment dolgozni. Kezdetben a munkaerõ-piaci
problémákkal foglalkozott, majd osztályvezetõként egyik
irányítója volt a szakszervezeti átalakulásnak. 1989-ben
belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, majd a
Független Szociáldemokrata Pártba. Látva a párt
ellehetetlenülését, 1990 májusában - otthagyva a
szociáldemokratákat - belépett a Magyar Szocialista
Pártba. Mint az MSZP alkalmazottja a párt
érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel, munkaügyi
kérdésekkel foglalkozó ügyvivõje, az országos elnökség
tagja, 1994. októbertõl 1996. március 30-ig az MSZP
ügyvezetõ alelnöke, azóta az elnökség tagja, a társadalmi
kapcsolatokért felelõs ügyvivõ. Az 1994. évi
országgyûlési választásokon Budapest 13. sz. (IX-XX.
ker.) választókerületében indult, s szerepelt a budapesti
(18.) és az országos (39.) listán is. Mandátumát mint
egyéni jelölt a választások második fordulójában 50,55
százalékkal szerezte, ebben a választókerületben indult
Szolnoki Andrea (SZDSZ) és Kis Gyula (MDF) képviselõ is.
Az Országgyûlés foglalkoztatási és munkaügyi állandó
bizottságának munkájában 1995. január 31-ig vett részt,
az MSZP-frakció foglalkoztatási, munkaügyi és érdek-
képviseleti munkacsoportjának azonban azóta is tagja.
Fogadóórája: vasárnaponként 16 és 18 óra között
felváltva a József Attila-lakótelepen a Közösségi Házban,
illetve Pestszenterzsébeten, az MSZP-irodában.
Hivatali címe: MSZP-székház (Budapest VIII.,
Köztársaság tér 26.); Képviselõi Irodaház, 227. szoba.

Lezárva: 1996. május 6.