Több mint kétszázan fagytak meg eddig már ezen a télen. Hajléktalanok, magukra hagyott emberek és olyanok, akik nem tudták fizetni a fűtés- és áramszámlát. Ennyi áldozatot évtizedek óta nem szedett a hideg. A hideg? Vagy inkább a felelőtlen és közömbös kormányzat, aki semmibe veszi elesett polgárainak életét. Vagy a cinikus önkormányzatok, amelyek ugyan kipenderítik az aluljárókból a hajléktalanokat, azonban nem biztosítanak számukra megfelelő szállást.

„Holttestet találtak Fehérgyarmaton egy vízelvezető árokban. Az eljárás során megállapították, hogy az elhunyt azonos azzal az 54 éves férfival, akit azóta kerestek, hogy egy hónapja ismeretlen helyre távozott a helyi hajléktalanszállóról.”
„Holtan találtak egy férfit kazincbarcikai otthonában, az elsődleges adatok szerint a halálát kihűlés okozta. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az 52 éves férfira lakása bejárati ajtajában, a földön fekve találtak rá hétfőn. A vizsgálati eredmények szerint az elhunyt megbotlott a küszöbben, majd eszméletét vesztette, és a fűtetlen lakásban kihűlt.”
Két hír. „Friss” hír. Százszor ennyi ilyen „sztori” van Magyarországon. 
„A fagyhalál a szegények holocaustja” – állítja a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal szervezője. Simó Endre szerint a tavalyi 86 halálos áldozatot követelő hideg az idén januárig elérte a 210-220 főt. Közülük 110-en az utcán vagy saját otthonaikban fagytak meg, míg a többiek kórházakban hunytak el.
Az április 15-ig tartó kilakoltatási tilalom nem elég, azonnali lakhatást, ellátást kell biztosítani ezeknek a kilátástalan helyzetben élő embereknek, amelynek során még határozottabb fellépést várunk el a kormánytól, többek közt a hitelező bankokkal szemben – mondta Simó Endre. 
Az MSZF-SZK párbeszédet kezdeményezett a budapesti önkormányzatokkal, akik azonban mosolyogva hárították a felelősséget, ugyanis „a lakhatási ellátás nem szerepel a kormány programjában”. 
Simó szerint Magyarország számára  jó példa lehetne Brüsszel, ahol a téli hidegben a hatóság fizikai erőt alkalmazva helyezi el az utcán élő embereket olyan biztonságos helyen, ahol a fagyhalál elől megmenekülhetnek. A gyakran zűrös, teljesen megtelt szociális menhelyekről kirekedő otthontalanoknak az új szabályozások értelmében ma már az aluljárók sem jelenthetnek túlélést.
Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint nem lehet fontosabb érdeke jelen pillanatban az államnak, mint az élet védelme, amelyet akár a költségvetési tartalékból, de mindenképpen biztosítania kell a hajléktalanok számára. Zlinszky utalt arra, hogy az Alkotmányban egy olyan joghézag található, amely senkit nem kötelez az utcán élők ellátására. „A hajléktalanok számára soha nem készült olyan jogszabály, amely a törődést szolgálná, ezért ezt minél hamarabb szociális törvénybe vagy önkormányzati rendeletbe
kell foglalni.”

Munkáspárt központi honlapja