Önkéntes egészségpénztárak
Az önkéntes egészségpénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. Az önkéntes egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az önkéntes egészségpénztár alapfeladata - a törvény alapján - az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása. Ezek mellett, az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is elláthat, úgymint: a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulást, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását.

Az egészségpénztár, szolgáltatásait saját maga szervezheti (akár más pénztárak tagjai, más magánszemélyek, ill. intézmények részére is), vagy e célra szolgáltatásszervező intézményt is igénybe vehet. A természetbeni szolgáltatásokat egészségpénztári szolgáltatón keresztül nyújthatja.

Az önkéntes egészségpénztár - az 1993. évi XCVI. törvény, valamint a 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint - tagjai, illetve (a pénztártagok rendelkezése alapján) azok közeli hozzátartozói részére kiegészítő egészségbiztosítási, valamint életmódjavító egészségpénztári, szolgáltatásokat nyújthat (a rendeletben szereplő feltételek megléte esetén).

A kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások igénybe vétele adómentes, ugyanakkor az életmódjavító egészségpénztári pénztári szolgáltatások adókötelesek.

1. Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatások):

a) a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése (amennyiben a szolgáltatást az egészségügyi szolgáltatónál, a meghatározott feltételeknek megfelelő szerződés alapján vették igénybe),

b)otthoni gondozás (amelyet a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel bíró egészségügyi szolgáltató által lehet igénybe venni),

c)gyógyterápiás kezelések (gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelés),

d)gyógyterápiás intézet egészségügyi szolgáltatásai (gyógyfürdő, mozgásszervi betegségeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok, gyógybarlang egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai)

e)közfürdő által nyújtott gyógykezelés (fürdőgyógyászatigyógykezelések),

f)vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása (Brailleírással készült könyvek, magazinok árának támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása),

g)a megváltozott egészségi állapotú vagy mozgáskorlátozott személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, valamint lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerzése),

h)vakvezetőkutyával összefüggő költségek támogatása,

i)szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések (amelyeket egészségügyi szolgáltatónál vettek igénybe),

j) egészségügyiönsegélyező szolgáltatások:

• gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatása,
• a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén kieső jövedelmek teljes vagy részbeni pótlása,
• a pénztártag halála esetén a hátramaradottak segélyezése,
• valamint az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás.

k)gyógyüdülés (gyógyüdülőben, vagy gyógyszállóban igénybe vett egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés), valamint egészségügyi üdülés (meghatározott szállodában, üdülőházban, üdülőben igénybe vett egészségügyi üdülés, melynek során a pénztárral kötött szerződés alapján egészségügyi szolgáltatást nyújtottak)igénybevételének támogatása (naptári évenként együttesen legfeljebb 160 ezer forint összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybevétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 ezer forint összegben vehető igénybe.)

l)sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása: pálya-, uszoda-, terem- illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérlet támogatása (nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége. A fogyatékkal élő személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásának minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költsége.) A szolgáltatás korlátja: évente és tagonként a tárgyév elején érvényes minimálbér mértéke.

2. Életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások:

a)természetgyógyászati szolgáltatások (a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelel szolgáltató által nyújtott szolgáltatások),

b)rekreációs üdülés (a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybevett szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó rekreációs üdülés támogatása)

c)sporteszközök vásárlásának támogatása (aktív testmozgást segítő sporteszközök ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő vásárlásának, bérlésének támogatása.)

d)életmód javítását elősegítő kúráktámogatása (egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott szolgáltatások: méregtelenítő kúra, léböjt kúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, fogyókúra program)

e)gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának az életmódjavító önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása (gyógyteák, fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatal engedéllyel rendelkező, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása)

Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál állnak rendelkezésre.

Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. A tagdíj fizetését a munkáltató, a törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhatja. A tagdíjfizetéshez, illetve a munkáltatói hozzájáruláshoz kapcsolódó adókedvezményekről a pénztárak felvilágosítást adnak az érdeklődőknek.

A pénztár alapszabálya határozza meg a minden pénztártagra kötelezően előírt, ún. egységes tagdíj mértékét, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell.

Az egészségpénztári tagok befizetései, valamint a munkáltatói hozzájárulás három tartalékba kerülnek:

• fedezeti tartalék (az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok összessége), amelyből a szolgáltatások finanszírozása történik,
• működési tartalék, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,
• likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként, a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgál.

Az egészségpénztáraknak az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését – az alapszabályban rögzítettek szerint – a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével kell biztosítaniuk.

Amennyiben a pénztár nyújt olyan szolgáltatást, amelynek fedezetét ez utóbbi módon biztosítja, akkor az alapszabályban rendelkezni kell a fedezeti tartalékon belül elkülönítettem az egyes szolgáltatások fedezetének létrehozásáról, annak mértékéről, felhasználási módjáról, illetve az egyéni számláknak a közös szolgáltatás fedezetéül szolgáló együttes és arányos megterheléséről.

A pénztártagnak lehetősége van rendelkezni arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezésétől számított két évre leköti. Ezzel a tag azt vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására.

Az egészségpénztárak pénztári kártyát bocsáthatnak ki és szolgáltatásaik elszámolását kártyás elszámoló rendszeren keresztül bonyolíthatják.

A táblázatban használt fontosabb fogalmak:

Nyílt pénztár

Az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza.

Zárt pénztár

Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. terület, ágazat, munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.

Egységes tagdíj

Az alapszabályban meghatározott összeg, amelyet minden pénztártagnak rendszeresen kell fizetnie a pénztár részére.

Eseti befizetés

A tag saját elhatározása alapján saját egyéni egészségszámlájára eszközölt (tagdíjon kívüli, egyéb) befizetés.

A tagdíjakból a fedezeti, a működési, és a likviditási tartalékra jutó rész aránya (%)

A pénztár, a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és az egyéb bevételeket - a működési szükségleteinek megfelelően - a fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik.

A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. A bevételek tartalékok közötti felosztásának mértékét, a pénztár az alapszabályában szabályozza.

Szolgáltatási kiadások

A pénztár által közvetlenül, vagy az egészségpénztárral szerződésben álló egészségpénztári szolgáltatón keresztül a pénztártagok, illetve a rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozójuk részére nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási és életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások kiadásai, amelyek a fedezeti alapból kerülnek teljesítésre.