Manapság már nem nagyon hat meg senkit, ha gazdit kereső elárvult kiskutyusokról, vagy Bill Gates vagyonosztási akciójáról kap elektronikus üzenetet, esetleg szerencsét vagy éppen súlyos balszerencsét okozó hírlevél landol az e-mail postafiókjában. Ezeket általában már az első mondta elolvasást követően törölni szokta az emberek többsége, de egészen más a helyzet, ha az egészségével kapcsolatos rémhírekről kap értesítést. Persze ezek közül is rengeteg, aminek kevés a valóságtartalma, vagy puszta kitaláció, internetes nyelven szólva: hoax. Kigyűjtöttem az utóbbi idők öt legnagyobb port kavaró világhálón terjedő kacsáját, és azok cáfolatát, hátha valakinek még nem volt szerencséje hozzájuk.

Nem olyan régen egy power pointos prezentáció söpört végig a netes felhasználók között egy új betegség, a Paget-kór felfedezéséről, amely a rákos megbetegedések egy fajtája, és a mellbimbó körüli kiütések az első jelei. Egy nő történetével illusztrálták a szenzációs felfedezésként tálalt új veszélyforrás tünetegyüttesét. Nos, a lánclevél már 1999 óta kering a világhálón, és annyiban tartozik a hoaxok közé, hogy új és igen gyakorik betegségként állítja be a Paget-kórt, amit az orvostudomány már régóta ismer (1874-ben írták le először), és igen ritka daganatos betegségként diagnosztizál, mivel az évi nagyjából 7500 emlőrákos megbetegedés mindössze 1%-a Paget-kór hazánkban. Annyiban igazak a hírlevél állításai, hogy nehezebb szűrni ezt a betegséget, mivel az általános tüneteit pusztán a bőrpír, az égő- viszkető érzés, és az enyhe váladékozás a mellbimbó környékén jelentik.

Az utóbbi évek egyik leggyorsabban terjedő hoaxa azt állította, hogy ajánlatos minden egyes konzervdobozt mosószeres vízzel leöblíteni mielőtt bármit is elfogyasztunk belőle, legalábbis ha nem szeretnénk annak a nőnek a sorsára jutni, aki egy vasárnapi hajókiránduláson megivott dobozos üdítő áldozata lett. A lánclevél szerint ugyanis a konzervek fertőzőbbek a nyilvános WC-knél is, főként a patkányvizeletben lévő Leptospira kórokozótól kell tartanunk. A drámai hírlevél első változata már 1998-ban útjára indult, majd 2002-ben, 2004-ben és 2005-ben is módosult szöveggel járta be az internetes világot halálra rémisztve sokakat. A változatos formákban, hol Belgiumban, hol Texasban, hol Hawaii-n vagy éppen Spanyolországban történt az ominózus haláleset, a szövegben egészségügyi szervezetként hivatkozott Inmetroról pedig kiderült, hogy a brazil gazdasági minisztérium ipari és meteorológiai intézete, ami sosem vizsgálta sem Leptospira terjedését, sem pedig a nyilvános WC-k tisztaságát.

A Leptospira egyébiránt tényleg létező, és az állatok vizeletével terjedő kórokozó, ám nagyon gyorsan kiszárad, és csupán kristály tiszta vízben életképes, így a konzerveken egyáltalában nem található meg.

A kóla és a Mentos reakciójáról szerintem szinte mindenki hallott, és sokan egészen biztosan videót is láttak ilyen-olyan kísérletek elvégzéséről, amik bizonyítják, hogy az egészségtelen üdítő és az üdítő leheletet biztosító cukorka együttes fogyasztása halált okozhat. Reakcióba lép a két anyag, és bumm, a szenvedő alany gyomra cafatokra robban. Nos több kísérlettel bebizonyították, hogy ugyan a Mentos hatására tényleg elementáris erővel fröcsköl ki a kóla az üvegből, ám ez csupán látványában tűnik veszélyesnek, nincs az a mennyiség, ami képes lenne az emésztőszervet szétrobbantani

.

Az étkezés különösen fontos témája az egészségügyi hoaxoknak, az egyik legismertebb ezek közül, amelyik azt állítja, hogy a műanyag edényben lévő étel mikorsütőben való melegítése közben dioxin szabadul fel, ami rákot okoz, ráadásul különösen a mellrák kialakulásának az esélyét növeli meg. A lánclevél tartalma hamis, a dioxin a magas klórtartalmú vegyületek összefoglaló neve, ami nagymértékben tényleg okozhat daganatos megbetegedést, de műanyag tál mikoróban való melegítése közben egyáltalában nem szabadul fel ilyen anyag, mert nincs jelen a dioxin képződéséhez elengedhetetlen klór. A dioxin gyűjtőnév alatt futó vegyületek között pedig egy sem akad, ami speciálisan az emlőrák kialakulásához vezetne

.

Az utolsó lánclevél-kacsa szintén az étkezéshez kapcsolódik, amiben az üdítőkben, édességekben, rágókban, szörpökben, lekvárokban előforduló aszpartám gyilkos hatásairól írnak. „Az aszpartám a vérbe kerülve elbomlik, és így bejárja az egész testet, bejut a sejtek legmélyére és lerakódik bármilyen szövetben. Az aszpartámot elbontja a szervezet, és a benne lévő metanol formaldehiddé, majd hangyasavvá változik. A formaldehid sejtkárosodást és halált okoz, további összetevői, a fenil-alanin és az aszparginsav is mérgezőek! A hatás feltűnésmentes, ergo apránként öl." - olvasható a levélben. Az EU Élelmiszertudományi Bizottsága utánajárt a dolognak, és kiderítette, hogy az aszpartám szervezetben valókerülése után a biokémiai, élettani folyamatokban elengedhetetlen szerepet játszó anyagokra bomlik. Ezek egyedül a nagyon-nagyon ritka génhibával születőkre (fenilketonurea) jelentenek veszélyt, ezért tüntetik fel az élelmiszerek csomagolásán, hogy melyikben található aszpartám és milyen mennyiségben.

Forrás:http://eletmod.medon.hu/index.php?p=blog&act=post_view&post_id=73