A rendszerváltás óta most először készült olyan kormányprogram, ami teljes egészében felöleli a választási programot, deklarálta a Fidesz elnöki stábját vezető Szijjártó Péter, amikor iktatásba vétette a parlamentben a kormányprogramot. És igaza van. A következő négy év politikai gazdasági stratégiáját meghatározó dokumentum valóban ugyanazt ígéri mint a kampány – és konkrétumok is ugyanolyan elszórtan találhatók benne. (Megjegyzendő: a kormányprogram jelentős részét egyszerűen átemelték a kampányfüzetből.) A talán legfontosabb területet, a gazdaságot tárgyaló rész a jobboldal gyakorta hangoztatott ígéretével kezdődik, miszerint egymillió új munkahely születik.

Munkáskéz újra lendül

Ugyanis, indokol a program, a magyar gazdaság igazi rákfenéje a rendkívül alacsony foglalkoztatási színt (a helyzetet tovább rontja, hogy a válság hatására 2010-ben 11-12 százalékosra hízott a munkanélküliségi ráta). Ezt a bajt a Fidesz egymillió új munkahellyel orvosolná, aminek zömét a magyar vállalkozások létesítenék. Az elképzelés szerint a hazai társaságok zömmel a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőket szívnák fel – így az építőipar, a mezőgazdaság, illetve a turizmus lenne a három legfőbb munkahelyteremtő ágazat. (Többek között közmunkásként alkalmazná a romákat és az alacsonyvégzettségűeket.) Hogy a három terület mitől pörögne fel, és miért igényelné új munkáskezeket, arról a program csak felszínesen szól.

Lakásfelújítással pörgetne

A jelenleg 300 ezer embert foglalkoztató építőiparról a program annyit mond, hogy a kis- és közepes cégek helyzetbe hozása érdekében meg kell változtatni a közbeszerzési rendet. (Megjegyzendő: eddig mind a szocialistáknak, mind a Fideszenek megvoltak a kedvenc építőcégei.) Továbbá támogatni kell a zöld- és energiahatékony épületek felhúzását és rendszerek kiépítését. A dokumentum szerint, ha ennek szellemében újítanák fel évente a lakásállomány 10 százalékát, akkor máris 80 ezer munkahely jönne létre, és az erre fordított állami kiadás kevesebb, mint 10 év alatt megtérülne. (Az más kérdés, hogy az állam honnan teremti elő a projekthez szükséges summát.)

Magyar emberbe magyar táplálék

A mezőgazdaság fellendítésében a jelmondat: magyar emberbe magyar táplálék, azaz el kell érni, hogy a hazai piacot magyar termelők lássák el, mégpedig egy vegyes kis- és középméretű birokrendszerre épülő változatos termékszerkezetű, sok embert foglalkoztató rendszerben. Aminek kellő hatékonyságát a Fidesz a téeszek egyfajta újraélesztésével biztosítaná. (A hivatalos formula szerint: államilag is támogatott, önkéntes beszerzési, termelési, feldolgozási, illetve értékesítési társulásokkal.) És persze a hazai portékát védeni kellene a multik és hipermarket-láncok ellenében. E pozitív protekcionizmus keretében bevezetnék például a ”Kiváló termék” védjegyet, amivel egy baj van: már létezik.

Kreatív iparok

A diplomásoknak – leginkább a frissen végzetteknek – is találna helyet a kormánypárt, mégpedig a kreatív iparokban. A dokumentum nem publikálja, hogy mely területekre gondol, mindössze annyit mond, hogy a kutatás-fejlesztésre (K+F), innovációra van szükség, és akkor megnyerjük a magasabb életszínvonalat és életminőséget. Ennek érdekében állami és uniós pénzekből fejleszteni kell a gyenge kutatási kapacitással rendelkező kisvállalkozások pályázati rendszerét az innovatív kutatások és fejlesztések támogatására, valamit a kisvállalkozások szellemi jogvédelmét, különösen a külföldi szabadalomvédelmi bejelentéseket államilag támogatni kell. (A hogyan és a miből kérdésekre a program nem tér ki.)

Gazdáknak infokommunikál

És persze itt is alapérték a család, pontosabban a családbarát foglalkoztatás. A program szerint követni kell a nyugat-európai példákat, ahol a munkavállalók 20-30 százaléka atipikus foglalkoztatási formában keresi a kenyerét. (Például – magyarázza a dokumentum - infokommunikációs eszközök segítségével végrehajthatandó feladatok ellátását vállalja több gazdálkodó számára, nagyobb távolságról, vagy éppen szabadságon lévő dolgozót helyettesít.) Csakhogy e formák alkalmazása akkora adminisztrációs terhet és költséget ró a munkáltatókra, hogy nem favorizálják ezt a foglalkoztatási formát, állítja a kormányprogram.

1000 milliárdos bürokrácia

És ha már az adminisztrációnál tart, a dokumentum arra jut, hogy a magyarországi vállalkozások adminisztratív terhei rendkívül magasak, egyes becslések szerint éves szinten elérik a GDP 5-6 százalékát, azaz a magyar cégek csak azért fizetnek ki évente több mint 1000 milliárd forintot, mert az állami szabályozás bonyolult, túlbürokratizált és kiszámíthatatlan. Úgyhogy a program meg is ígéri, hogy ezeket a költségeket 300-500 milliárd forinttal megkurtítja, többek között az önkényesen bonyolult adórendszer egyszerűsítésével, illetve a bürokrácia visszanyesésével. A kormány ennek keretében egyszerűsítené a hivatali engedélyezési folyamatokat, szakítana azzal a gyakorlattal, hogy a vállalkozások működését felügyelő állami szervek érdekeltek legyenek a cégek megbüntetésében, csökkentené az adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve az államigazgatásban rendelkezésre álló információkat nem a vállalkozóktól kérnék be újra és újra a különböző intézmények.

1 százalékos kamatálom

Továbbá az új kormány a vállalkozók által megbecsült emberekből egy testületet állít fel, amely évente nyilvános jelentést készít a parlamentnek, hogy milyen hatást gyakorol a vállalkozásokra az állami előírások megváltoztatása. Persze a vállalkozásokat nem csak bürokratikus, de financiális ág is húzza. Hogy a hitelt felvevők ne nyögjék a kiugróan magas kamatokat, az új kormány mihamarabb megpróbálja nyugat-európai szintre levinni a forintkamatokat. (A miként nem tárgya a kormányprogramnak. Mivel nem is lehet, a kormányzat csak csekély nyomást gyakorolhat a jegybank kamatpolitikájára. Továbbá piaci szakemberek szerint irreális elképzelés az 1 százalékos eurókamatszint, ugyanis az egy rendkívül flottul működő gazdaságot, és jól eleresztetett államot feltételez. És nem mellékesen: az euró bevezetéséről mélyen hallgat a program gazdasági része.)

Tartozás márpedig nem lesz

A magyar vállalkozások másik rákfenéje a körbe- és lánctartozás, márpedig a kicsik számára egy késedelmes kiegyenlítés vagy nemfizetés a véget is jelentheti. Mivel, állapítja meg a dokumentum, a körbetartozás nagyobb része az egyik legnagyobb megrendelőtől, az államtól és az önkormányzati szektortól indul, a jövőben egyrészt a ki nem fizetett munka áfaterhével nem sújtják a kisvállalkozásokat, másrészt az állam minden esetben és azonnal teljesíti a kifizetéseket. Ráadásul a jelenlegi 90 napos fizetési határidők 30 naposra csökkennének. (Az más kérdés, hogy a kormányzati intézmények, illetve az önkormányzatok gyakorta azért nem egyenlítik időben a számlát, mert nincs rá fedezet, hogy a jövőben honnan lesz, azt nem tudni.) Így a kormánypárt víziója szerint Közép-kelet Európa leginkább vállalkozóbarát adminisztrációja alakul ki, és a bürokrácián megspórolt 300-500 milliárdot a vállalkozások fejlesztésre forgathatják vissza.

A korrupció szinonimája

A vállalkozóbarát környezet kialakítsa során a közbeszerzés rendszerét is átforgatná az állam, mert az a program szerint nem járja, hogy a magyar cégek csak az állami megrendelések 40 százalékát kapják, míg Nyugat-Európában ez az arány 70 százalék. A dokumentum arra jut, hogy a közbeszerzési bajok egyik oka, hogy egyes nagy cégeknek nem érdekük egy átlátható szisztéma, illetve az állam eddig a vállalkozások feje felett akarta kialakítani a közbeszerzési szabályokat. De ez majd változik, úgyhogy a kormányprogram szerint a közbeszerzés a jövőben nem lesz a korrupció szinonimája.

Túl sokat von el a központi kormányzat

A közbeszerzés megváltoztatása az állam feladata, ám a vállalkozásbarát környezet kialakításáé a kormányprogram szerint a településeké. Csakhogy az önkormányzatok, állapítja meg a dokumentum, nem képesek megfelelő környezetet biztosítani, ugyanis a vállalkozásoktól beszedett adókat gyakran az elégtelenül finanszírozott állami feladatok ellátásra fordítják. Majd a program arról beszél, hogy a központi költségvetés túl sok bevételt von el az önkormányzatoktól. Ám ezt az ellentmondást nem oldja fel azzal, hogy például a jövőben csökken a központi elvonás mértéke, mindössze annyira szorítkozik, hogy helyre kell állítani a települések finanszírozásában a piacösztönző szerepét.

Vasútkaravánok földje

Maga a kormányzat a kitörési pontokat többek között a gyógyvízkincs hasznosításában (Magyarország legyen az EU gyógyturizmus-központja) látja, illetve a magyar nyelvben, ami a gondolkodás és kultúra az innováció és a vállalkozás sokszínűségének az alapja. Ezen kívül a program szerint az energiafüggőség leküzdésével és az alternatív energia hasznosításával el kell érni az ország energiafüggetlenségé, és kitörési pontot jelenthet még a turizmus,a járműipar, tudásipar, a tranzitgazdaság, az élelmiszeripar, az üzleti szolgáltatások színesség, valamint a K+F . Illetve kiemelten fontos Magyarország fekvése, ugyanis hazánk az új 21 . századi „vasúti selyemút” nyugati kapuja lehet, már ha kiépülnek a kínai-orosz közlekedési folyosóhoz szükséges magyar közlekedési utak.