Szeged - Legendák keringenek, hogy egyesek egész életüket a segélyezési rendszer kihasználására szentelik. A szociális irodával végignéztük, ki, mire jogosult, mennyi lehet egy háztartás bevétele – munkahely nélkül.

A szerencsés többség sosem jut el a szociális, családvédelmi és egészségügyi irodáig. A szegedi polgármesteri hivatal által üzemeltetett irodán keresztül 2010-ben 1,3 milliárd forint szociális juttatást osztottak szét. 266 millió ment bérpótló juttatásra, (régi nevén rendelkezésre állási támogatás) 179 millió ápolási díjra, 322 millió lakásfenntartásra, 113 millió adósságkezelésre, 152 millió átmeneti segélyre. A főbb számokon túl 40 milliót költöttek közgyógyellátásra.

Novkov Veszelinkát, a Szegedi Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda vezetőjét arra kértük, sorolja fel, milyen ellátást igényelhetnek a szegediek.

A közmunka nem értelmes alternatíva, hiszen 4 órában alig fizet többet, mint a segély.

– Azok az aktív munkanélküliek, akik már nem kapják a munkanélküli segélyt – hivatalos nevén az álláskeresési járadékot – korlátlan ideig jogosultak bérpótló juttatásra. A havi 28 ezer 500 forintos összegért azonban el kell vállalniuk a felkínált közmunkát – magyarázta az irodavezető, aki azt is elárulta, hogy az igénylőnek legfeljebb lakása és 900 ezer forint egyéb tulajdona lehet. Utóbbi saját bevallás alapján történik. 2010-ben 2000 főnek folyósítottak bérpótló juttatást.

Ha végignézzük a Szegeden elérhető szociális juttatásokat, kiderül, hogy a munkaképesek, ha súlyos fogyatékost vagy éppen tartósan beteget ápolnak – akár a 4 órás munkaviszony mellett – 29 ezer 500 forint ápolási díjra jogosultak. Viszont a bérpótlás és az ápolási díj egyszerre nem adható. Azonban, ha valaki beteg hozzátartozóját négy órás munka mellett ápolja, megkapja a segélyt. Alacsony jövedelműek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt is kaphatnak – amivel általános iskolás gyermekük ingyen, a középiskolás pedig fél áron étkezhet. Ezen túl, gyerekenként, évente háromszor 5 ezer 800 forintot is juttatnak nekik.

A pénzbeli kifizetésen túl lakásfenntartási támogatást is lehet kérni – jellemzően 6 ezer forintot adnak, és azt közvetlenül a kiválasztott szolgáltatónak utalják. 2010-ben 3800 háztartásnak fizetett az önkormányzat. Azoknak is segítenek, akik átmenetileg kerülnek pénzügyi zavarba – igaz ez egy éven belül háromszor is megismétlődhet. Átmeneti segély legfeljebb 28 ezer 500 forint lehet – azok jogosultak rá, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 42 ezer 750 forintot. – Sokszor jönnek számlákkal, távhő vagy éppen a gáz éves elszámolása után. Az ilyenkor folyósított pénz egyből a szolgáltatóhoz kerül – magyarázta Novkov Veszelinka.

A hirtelen jött csekkekre is lehet kérni segélyt.

Mint megtudtuk, a bérpótló juttatás feltétele a felkínált közmunkán való részvétel. Míg 2010-ben közel 7 hónapig, átlag napi 6 órában dolgozhattak a minimálbér arányos részéért a segélyezésre jogosultak, addig 2011-re a munkaidő 4 órára, hossza pedig 3 hónapra redukálódott. Míg 2010-ben a közmunkában résztvevő akár a segély kétszeresét is megkereshette, addig 2011-ben a bér alig 4 ezer forinttal több, mint a szociális juttatás.

A szociális törvényt 1993 óta toldozzák-foltozzák. A kiskapukat egymás után csukják be, de elmondható, hogy a bérpótló juttatást kérők 30 százaléka a többi szociális támogatást is kéri. A törvény szerint egy családban csak az egyik szülő kaphat bérpótló juttatást. Azonban ha a háztartásban a gyermekek felnőttkorúak és munkanélküliek, ők is jogosultak lehetnek a 28 ezer 500 forintra – mondta az irodavezető.

A Delmagyar.hu arra a kérdésre kereste a választ, hogy elméletben lehet-e  segélyből élni. Közkeletű hiedelem ugyanis, hogy egyesek erre rendelkeztek be. A szociális irodán azonban felhívták arra is a figyelmünket, hogy az általunk bemutatott példa kirívó és provokatív. Abból a 10-12 ezer háztartásból, aki megfordul a szociális irodánál a jelentős többség igenis rászoruló és nem csaló. A jelenlegi gazdasági helyzetben igenis szükségük van a pár tízezer forintos segítségre.

A Delmagyar.hu extrém példája szerint, ha egy négyfős „családot" veszünk alapul, és összeszámoljuk, mennyi jövedelemhez juthatnak, meglepő eredményt kapunk. Ha egy címen lakik a két felnőtt, a két gyerek, és nincs munkájuk, akkor a felnőttek 57 ezer forintra jogosultak – ha se nem élettársak, se nem házastársak. Így, feltételezésünk miatt mivel a szülők egyedülállóak, egyikük kapja a két iskoláskorú után a 29 ezer 600 forintot. Ha három gyereket vállaltak akkor már 51 ezer forintot. Természetesen az alacsony jövedelmük miatt a gyerekek ingyen ehetnek, ezzel is súlyos tízezreket spórolnak és a lakhatáshoz is hozzájárul az önkormányzat.

A panel rezsi sokszor már megfizethetetlen.

Ha a gyerekek felnőnek, és nem kapnak munkát, még ha otthon laknak is, megkapják a 28 ezer 500 forintos bérpótló juttatást. Egy háromgyerekes, gyerekét papíron egyedül nevelő, de valójában együtt élő pár (5 tagú család) havonta 108 ezer forinthoz is juthat segélyből és családi pótlékból. A számok tükrében azt lehet mondani, hogy alacsony színvonalon, de meg lehet élni segélyből. Azonban 2010-ben mindössze 2 ezren jelentkeztek bérpótló juttatásért, így a számok nem igazolják a fentiek elterjedését.

Sőt, továbbmegyünk. Ha az egyik szülő elmegy dolgozni, a minimálbér után 64 ezer forintot kaphat. Azonban, ha tömegközlekedik, akkor egyből 6 ezer elmegy a bérletre. Így legális foglalkoztatással mindössze a segély kétszeresét keresheti meg, ami még mindig nagyon kevés. Így azonban a munka motiváló ereje sem nagyon erős – és ráadásul munkahelyek sincsenek megfelelő számban.

Mint megtudtuk, az átalakítás elodázhatatlan. Azonban a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció sem egyik napról a másikra tervez: 2020 a változás céldátuma. Az interneten elérhető dokumentum szerint „ a középosztály leszakadó rétegeinek növekedése mellett a társadalom perifériájára szorulók száma is növekszik. (…) A nem kimutatható jövedelmek miatt jogosulatlan juttatások jelennek meg. A 'szürkegazdaság' miatt nem elhanyagolható azon segélyezettek köre, akik kimutatható jövedelmük alapján jogosultak támogatásra, míg a valós jövedelmük magasabb a rászorultsági feltételekben foglaltaknál." A NEFMI elé terjesztett két segélyezési koncepció 10-es verziója szerint ha a család három kiskorú gyermekből (a 3. gyermek már betöltötte a 8. életévet, mindannyian tanulnak), munkanélküli anyából, rokkantnyugdíjas apából áll (a szülők aktív korúak), iskoláztatási támogatásból, garantált szociális minimumból, aktív korú inaktivitásért járó ellátásból, gyerekek után járó támogatásból és lakáskompenzációból közel 140 ezer forint bevételhez jutnának.

Azonban a rendszerek azonnali, durva átalakítása súlyos feszültségeket szülhet, elsősorban azoknál, akik a segélyezésre rendezkedtek be. További gond, hogy munkahely híján nincs hová visszaterelni az aktívakat, a közmunka nem értelmes alternatíva. Az átalakítás mindenesetre elkezdődött.

 

 

Forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/meg_lehet-e_elni_csak_segelybol/2224455/?utm_source=napi%2Bhirlevel&utm_medium=e-mail&utm_campaign=napi%2Bmegyei%2Bhirlevel