Mélyszegénység és kirekesztés az EU-ban

 

 
Hétfőn Budapesten is ünnepélyesen megnyitották a Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Évének magyarországi programját. A Millenáris Jövő Háza csarnokában tartott rendezvényen Herczog László szociális és munkaügyi miniszter szólt arról, hogy a társadalomban a gyermekek a legkiszolgáltatottabbak, ezért különös felelősséggel kell viszonyulni hozzájuk.

Magyarországon a népesség 12%-a, körülbelül 1,2 millió ember él mélyszegénységben. A létminimum alatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szolnok vagy Somogy megyében is sokan élnek, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabb a helyzet. A gyermekek élelmezése is sok 1helyütt gondot okoz. Gyakran előfordul, hogy csak egyszer étkeznek naponta, azt is az iskolában.

A szaktárca szerint a probléma leggyakrabban a képzetlenségből fakad, ezért Herczog László szerint nem segélyezésben, hanem komplex programokban kell keresni a megoldást. „Egyidejűleg kell munkahelyekhez segíteni a hátrányos helyzetűeket, a szegényeket, hozzáférhetővé kell tenni a szolgáltatásokat, és meg kell oldani a lakhatási problémákat” – fogalmazott a szociális és munkaügyi miniszter.
De nem csak itthon vannak sokan azok, akik hónapról hónapra tengődnek. Az Unióban a legfrissebb adatok szerint a lakosság 16%-a, vagyis mintegy 20 millió ember a szegénységi küszöb alatt él.

Az Európai Uniónak kötelezettsége a gyermekek iránt, hogy a diákok is megszerezhessék a tudást, amellyel később munkába állhatnak, a munkanélküliek többsége ugyanis a szakképzettség nélküliek köréből kerül ki. A szegénység okai között szerepel a kirekesztettség is, ennek felszámolását már az óvodákban meg kell kezdeni.
Anne Degrand-Guillaud, az európai év uniós koordinátora arról beszélt, hogy 2020-ig 20 millióval szeretnék csökkenteni a szegények számát az EU-ban, ahol jelenleg minden hatodik ember a létminimum alatt él.

A szolidaritás és a társadalmi igazságosság fogalmát vissza kell emelni a köztudatba, ennek keretében kell küzdeni a munkanélküliség és a gazdasági válság ellen.
Kocsis István, a Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetője szerint 2000-ben Lisszabonban arról határoztak az unió vezetői, hogy 18-ról 10%-ra kell csökkenteni a szegénység arányát a társadalomban, ám ezt nem tudták teljesíteni.
A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Éve keretében programjaik megvalósítására a helyi közösségek pályázhatnak. A szociális szempontokat kellene előtérbe helyezni a szakpolitikában és az állami költségvetésben, hogy a szolidaritás elve érvényesüljön.

A rendezvényen elhangzott kerekasztal-beszélgetésen a szegénység szószólói és a szociális szakemberek folytattak párbeszédet. A gyerekek és gyerekes családok szegénysége (Szvoboda Zoltánné és Bass László), lakhatási problémák (Majorné Rugyai Éva és Gyuris Tamás) és romákat érintő diszkrimináció (Kiss Csabáné és Szuhai Péter) mellett szóltak személyes élményeikről és szakmai szempontokról.


Forrás: LEF
http://www.szegenysegellen.hu