c) a szülési szabadság,

d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli   szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó   keresőképtelenség,

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés   három hónapot meg nem haladó,

g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k)   pontban meghatározott

b) a   jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő,   egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint

c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá

d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,

e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta   kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap   végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,

f) hozzátartozója halálakor két munkanapra,

g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek   megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való   részvételhez szükséges időre,

h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,

i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való   személyes részvételhez szükséges időtartamra,

j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy   elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá

k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

115.§

55.§

Alapszabadság mértéke: 20 nap

116§

A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az   évben jár először, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott életkort   betölti.

-A munkavállalónak a tizenhat évesnél   fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap   pótszabadság jár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos   gyermekenként két munkanappal nő,   ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a   gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell   figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

- Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést   követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap   pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A   szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

- A fiatal munkavállalónak évenként öt   munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik   életévét betölti.

- A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak   kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak   évenként öt munkanap pótszabadság jár.

- A munkavállalónak, ha   a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű   egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár.

117§- 121§

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén

a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,

b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,

c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

(6) A munkáltató – a felek megállapodása alapján – a 116-117. §-ban foglaltak szerinti szabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki

123.§

(3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános   munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

124.§

125.§

Ha a betegszabadság idején munkaszüneti   nap van, akkor az munkanapnak tekintendő, tehát betegszabadságot kell rá   elszámolni.

126.§

(3) Havi alapbér esetén az egy órára járó alapbér   meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kell

a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,

b) általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a   százhetvennégy óra időarányos részével.

A távolléti díjat az esedékessége   időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra   (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék   figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni   azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés   hiányában is jogosult.

(3) A napi- vagy a havi távolléti díj meghatározásakor – a   149. §-ban foglaltakat kivéve – az egy órára járó távolléti díjat a napi   munkaidővel vagy a 136. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell   megszorozni.

(4) A távolléti díj megállapításakor a 149-151. §-ban   foglaltak szerint kiszámított összegeket együttesen kell figyelembe venni.

Havi bér esetén

a) az egy órára járó távolléti díj meghatározásakor a 136. § (3)   bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni,

b) a napi távolléti díj az egy órára járó távolléti díj és a napi   munkaidő szorzata,

c) a havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel.

(2) Órabér esetén

a) az egy órára járó távolléti díj megegyezik az órabérrel,

b) a napi távolléti díj az órabér és a napi munkaidő szorzata,

c) a havi távolléti díj meghatározásakor az órabért a 136. § (3)   bekezdésében foglaltak szerint kell szorozni.

A   távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint   kifizetett teljesítménybért kell számításba venni.

(2) A teljesítménybért – a kifizetés időpontjától függetlenül   – az irányadó időszakra jutó arányos részben kell figyelembe venni.

(3) A kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló   esetében a távolléti díj számításánál az alapbért figyelmen kívül kell   hagyni.

(4) A teljesítménybért az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor   úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó   teljesítménybér összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes   munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák számával   (osztószám).

136.§

148.§-150§

(3) Az ügyelet és a   készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál   akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az   irányadó időszakban átlagosan legalább havi   kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

(4) A bérpótlékot az   egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy   az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó   időszakban, rendes munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

(5) Ha a munkáltató a munkavállaló számára az (1) bekezdésben   meghatározott bérpótlékok helyett a 145. § szerint átalányt állapított meg, a kifizetett havi átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes   munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

 (1)   A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés   nem történt, az alapbért kell   figyelembe venni.

(2) Hat hónapnál   rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó   időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes   naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe   venni.

151.§- 152.§

(4) A munkavállalót a tárgyhónapot követő huszadik napig   tájékoztatni kell, ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően   bekövetkező ok az elszámolás módosítását teszi szükségessé. A tájékoztatással   egyidejűleg ki kell fizetni a munkabér-különbözetet, ha a munkavállaló a   módosított elszámolás alapján a részére járó munkabérnél alacsonyabb összegű   munkabérben részesült. A munkáltató, ha a módosított elszámolás alapján a   munkavállaló részére az őt megillető munkabérnél magasabb összegű munkabért   fizetett ki, a többletet az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó   szabályok szerint vonhatja le.

155.§

154.§