Döbbenetes, de tény, hogy miközben a világ élelmiszerkészletei régóta bőven elegendőek lennének a Föld minden lakója számára, az éhezés és alultápláltság több mint 800 millió embert érint. A fejlődő országokban az éhezés és a szélsőséges szegénység a mai a legsúlyosabb probléma, és a népességnövekedés miatt a szélsőségesen szegények száma egyre csak nő.

A FEJLŐDŐ VILÁG KÉT ÁTKA: SZEGÉNYSÉG ÉS ÉHEZÉSAki szegény, az a legszegényebb

Az éhezők többsége a harmadik világ országaiban, elsősorban Afrika délebbi területein és Ázsiában él. Az éhezés a szélsőséges szegénység következménye, és sokkal nagyobb arányban érinti a nőket és gyermekeket, mint a férfiakat. Az éhezés lehet akut jellegű, azaz ideiglenesen kialakulhat háborúk vagy természeti csapások miatt. Az éhezők többsége azonban hosszú távon, krónikusan szenved az élelemhiánytól, ami megnöveli a korai gyermekhalandóságot illetve, a – legtöbbször halállal végződő – járványos, és egyéb betegségek terjedését

Mérhető-e a szegénység?

Hivatalosan az számít szélsőségesen szegénynek, akinek jövedelme a napi 1 dollárt nem haladja meg. Közöttük találjuk azokat, akik annyira szegények, hogy már ennivalóra sem mindig jut. A puszta létfenntartásért vívott küzdelem megdöbbentően sok, 800 millió embertársunkat érinti, elsősorban a harmadik világ országaiban, miközben a világ élelmiszerkészletei régóta bőven elegendőek lennének a Föld minden lakója számára.

Az éhezés okai és következményei

Az éhezők 70 %-a a fejlődő országok vidéki területein él. Az éhezés közvetlen oka többnyire nem az, hogy nincs elegendő élelem, hanem, hogy az érintetteknek nincs pénzük megvásárolni azt.

Napjaink globalizált élelmezési rendszerére jellemző, hogy a fejlődő országok mezőgazdasága nem élelmiszertermelésre, hanem ipari és élvezeti célokat szolgáló növényekre (gyapot, kávé, tea, kakaó, dohány) szakosodik. Az exportra szánt kultúrák foglalják el a jobb földeket, a helyi lakosság élelmezését, illetve önellátását szolgáló termények a rosszabb adottságú, piacoktól, városoktól távol eső földekre szorulnak. Infrastruktúrájuk sebezhetőbb, és sem élelmiszer- sem pénztartalékaik nincsenek baj esetére. Így állandósul a krónikus élelmiszer-bizonytalanság és bármilyen természeti vagy gazdasági csapás (aszály, sáskajárás, a terményár csökkenése), a vidéki lakosság akut éhínségéhez vezethet.

Az éhezés típusai: akut, krónikus és rejtett

Az afrikai akut élelmezési válságok hátterében gyakran háborús események állnak: a harcok elől menekülve az emberek kénytelenek elhagyni földjeiket, nem tudják elvégezni a mezőgazdasági munkákat, és élelemiszer-ellátásuk is bizonytalanná válik. Akut élelmezési krízisekkel a fejlett világ rendszeresen szembesül a tömegmédiának köszönhetően: a csontvázszerű felnőttek és legyekkel borított, puffadt hasú gyerekek képe mindnyájunk számára ismerős.

Az akut krízisek azonban csak kb. 10 %-át teszik ki a világban létező éhezésnek. A fennmaradó nagy többség a krónikus (hosszú időn keresztül a napi szükségletnél kevesebb kalória és tápanyagbevitel) illetve rejtett éhezés (egyes vitaminok, illetve tápanyagok hiánya) kategóriájába tartozik. Ezeknek a közvetlen éhhalál helyett magas csecsemő és gyermekhalandóság, csenevész, gyenge immunrendszerű gyerekek és felnőttek jelentik az eredményét.

Számos szegény országban a nők hagyományosan alárendelt szerepük miatt könnyebben és nagyobb számban kerülnek az éhezők közé. A nők szegénysége, éhezése megnöveli a szüléssel összefüggő kockázatokat, a csecsemő, ill. gyermekhalandóság esélyét, és a gyermek későbbi fejlődését is akadályozza. A krónikus éhezés gyengíti az immunrendszert, kockázatos túlélési stratégiákra veszi rá az embereket (prostitúció), így megnöveli a HIV vírus, az AIDS, a malária, és más fertőző betegségek elkapásának kockázatát.

LIVE AID ÉS AZ EMBERI JOGOK NYILATKOZATA - HARC A SZEGÉNYSÉG ELLEN

A szélsőséges szegénység és éhség makacs jelenléte a Földön az egész világ szégyene. A fejlett világ időről időre meg is próbál segíteni – a nagypolitika és a segélykoncertek szintjén. Gyökeres változás azonban csak helyi szinten érhető el. Ahol a kormány vállalja az infrastruktúra fejlesztését, a szociális háló kiépítését, és elkötelezi magát a nemek egyenlősége mellett, ott az éhezést is sikerül visszaszorítani.

Van-e remény a gyökeres változásra?

A szegénység és éhezés csökkentésével az utóbbi 50 évben több mint 120 nemzetközi egyezmény foglalkozott. Először 1948-ban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában említik az élelemhez való jogot: „Mindenkinek joga van a maga és családja egészsége és jóléte szempontjából megfelelő életszínvonalhoz, beleértve az élelmet…” (25. cikkely) Az ENSZ 2000. évi Millenniumi Csúcstalálkozóján megfogalmazott 8 célkitűzése közül a legfontosabb a szegénység és az éhezés arányának felére csökkentése.

A legnagyobb változás Ázsiában történt, itt több mint negyedmilliárdan léptek ki a szélsőséges szegénységből. Kínában a hetvenes években átfogó szegénységcsökkentési programot hajtottak végre. Többek között a vidéki úthálózat fejlesztésével és a mezőgazdaság támogatásával harmadára csökkent az éhezők száma. Indiában az állam köteles az iskolákban meleg ebédet adni. A programot nem mindenhol vezették be, de ahol igen, ott csökkent az éhezés, nőtt az iskolalátogatás.

Az éhezők aránya 1990 és 2002 között 20%-ról 17 %-ra csökkent a fejlődő világban. Mivel azonban egy erősen növekvő népességről van szó, ez számukat nem csökkentette, mi több, az 1990-es 800 millióhoz képest 2003-ban 824 milliónyira becsülték a fejlődő világ éhezőinek számát.

A legsúlyosabban érintett régiókban – Afrika Szaharától délre eső részei és Dél-Ázsia - az elmúlt években javult a helyzet. Az előrelépés üteme azonban elmarad a kilencvenes évek elején tapasztaltaktól, és az éhezők száma növekszik.

2015-ig még 2 milliárddal többen leszünk, az éhezők arányának tehát a mostaninál jóval meredekebben kell csökkennie ahhoz, hogy számuk a felére csökkenjen.

ITTHON

Magyarországon a napi 1 dollárnál kevesebből élők aránya alacsony, 2 %. Bár immáron a világ gazdagabbik részéhez tartozunk, ezek a számok mégis azt jelentik, hogy körülbelül kétszázezren vannak közöttünk is szélsőségesen szegények.

Nem tehetsz róla, de tehetsz érte...Tájékozódj!

Hasznos szervezetek honlapjai:

• Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete
• Az ENSZ Millenniumi fejlesztési céloknak szentelt honlapja
• ENSZ Millenniumi Projekt:
• International Food Policy Research Institute
• A Világbank Millenniumi Fejlesztési Céloknak szentelt honlapja

Jelentkezhetsz önkéntes segítőnek néhány hétre vagy hónapra egy fejlődő országba, vagy segítsd az itthoni szegényeket és éhezőket civil szervezeteken, alapítványokon keresztül.

• Utilapu - Nemzetközi önkéntesközvetítés
• PlanetClub - Nemzetközi önkénteshálózat
• Az Utca Embere - Adományozás, önkéntes segítés Magyarországon

Keresd, vásárold a Fair Trade termékeket , melyeket fejlődő országok lakosai méltányos feltételek között termeltek, készítettek.