roma integráció nem illúzió: megfelelő eszközökkel és helyes hozzáállással sokat lehet tenni a társadalom e gyakorta elkülönült csoportjának beilleszkedése érdekében. Ez az üzenete a Csak együtt sikerülhet! elnevezésű, nemrégiben megtartott rendezvénynek.

A szociális kertészettől más foglalkoztatási programokig, a közösségépítéstől a befogadó faluig számos kezdeményezés terítékre került, bizonyítván, hogy előítéletektől mentes, elfogadó közegben lehet igazán eredményes az integráció. A szakemberek szerint elsősorban az oktatás, a foglalkoztatás és a vállalkozásfejlesztés területén érdemes a megoldást keresni.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán rendezett fórum a roma integrációval kapcsolatos programok megvalósítása során keletkezett tapasztalatok cseréjét, és a kidolgozott, működő módszerek elterjesztését célozta. Mintaértékű kezdeményezéseket ismerhettek meg a jelenlévők az előadók beszámolóiból, akik egyöntetű meggyőződése, hogy a 6-800 ezer közé tehető magyarországi roma kisebbség beilleszkedése nem ábránd, hanem tudatos lépéseket feltételező társadalmi szükségszerűség.

A rendezvény ötlete azt követően született, hogy négy megye szomszédos helyi vidékfejlesztési irodái (HVI) és többcélú kistérségi társulásai között az elmúlt másfél-két esztendőben visszatérően felvetődött, miként lehetne megfoghatóbbá tenni az együttműködést – magyarázta dr. Eperjesi Tamás. A hatvani HVI vezetője elmondta, hogy kistérségükben majdnem minden területen a szomszédokéhoz hasonló problémákkal küzdenek, és a hevesi város elhelyezkedésénél fogva is sokrétűen érintett. Hatvan ugyanis több kistérség, több megye határán fekszik: innen nagyjából tíz kilométerre kezdődik Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye egyaránt, ami komoly és rendszeres közös munkára készteti a szomszédvárakat. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) lehetőségei, a térségi LEADER stratégiák megalkotásának folyamata ébresztette rá az egymással gyakori párbeszédet folytató szervezeteket arra, hogy a romák helyzetének javítása, a hatékonyabb integráció érdekében indított projektekről is kicseréljék tapasztalataikat.

A mérföldkőnek tekintett november 6-i konferenciát gondolatébresztőnek szánták, elsődleges céljuk a figyelemfelkeltés volt: arra szeretnék emlékeztetni a környékbeli lakosságot és az ország közvéleményét, hogy a cigányság beilleszkedése a jelenlegi állapot ismeretében talán a legégetőbb társadalmi kihívás, melynek megoldása közös felelősség.

Az ÚMVP Irányító Hatóság megbízásából a Szonda Ipsos által végzett, 7 030 fő megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a 10 ezer fő alatti települések 86 százalékában élnek romák. A megkérdezettek 43%-a békés együttélésről számolt be, 45% említett ritka, de nem túlzottan zavaró konfliktusokat, 11% pedig komoly problémákat érzékel. Utóbbiak mégis mintha nagyobb visszhangot kapnának, azt sugallva, hogy ez az általános, pedig a tapasztalatok közel sem erre utalnak. Emellett be kell látni, hogy a közeg sokhelyütt rendkívül elutasító a romákkal szemben, akik – hiába minden igyekezet – önerőből, külső segítség nélkül nehezen képesek előrelépni.

- Mára már elindultak olyan fejlesztések, amelyek bizonyíthatóan hozzájárultak ahhoz, hogy egy kisebb közösségben a romák megtalálják a helyüket, és sikerült elérni, hogy mindenfajta elkülönülés nélkül, a társadalom szerves részeként vegyenek részt a mindennapokban – emelte ki a HVI-vezető. A jó példákból aztán mások is ötleteket meríthetnek, hiszen a bevált módszerek átültethetőek. Így a többi között a csereháti foglalkoztatási program, vagy Tarnabod befogadó falu-programjának megoldásai éppúgy megvalósíthatók más településeken vagy térségekben, ahogy az igrici kertészeti együttműködés és a Nógrád megyei közösségfejlesztés ugyancsak „sokszorosítható” elemeket tartalmaz. A lényeg, hogy a már kidolgozott és sikeres gyakorlatokat minél szélesebb körben elterjesszék, és nemcsak az említett területeken, hanem az ország minél több romák lakta településén orvosolják a társadalmi feszültségeket hasonló projektek révén.

Elsősorban tehát az oktatás, a foglalkoztatás és a vállalkozásfejlesztés terén van tennivaló, itt mutatkozik a legnagyobb szükség a romák támogatására. Mivel leggyakrabban az állásszerzés okoz problémát, amelynek egyik fő oka a megfelelő képzettség hiánya, a tanulás ösztönzése, a munkaerőpiaci igényekre választ adó képzések indítása az egyik alapvető irány – erre kell forrásokat találni. Az uniós támogatások egy részét célszerű ilyen célokra fordítani, amire minden esély megvan, miután az képzés az egyik lényeges felhasználási területe az ÚMVP vidékfejlesztési forrásainak. Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor a közösségfejlesztésről sem, hiszen az integrációs programok ott lehetnek valóban sikeresek, ahol befogadó közegben tudják azokat megvalósítani. Elengedhetetlen, hogy a közösség többsége azonosuljon a szándékkal, és a résztvevők közösen, egymásra maradéktalanul odafigyelve akarják segíteni a nehezebb helyzetben lévők boldogulását.

Legalább ennyire fontos, hogy a helyi igények számbavétele előzze meg egy-egy helyszínen a cselekvést, hiszen az elvárásokhoz, elképzelésekhez igazodva lehet a legbiztosabban célba érni – hangsúlyozta Puporka Józsefné, a Zagyvaság LEADER Helyi Akciócsoport alelnöke, egyben a boldogi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Nem vezet sok jóra, ha kívülről határozzák meg a fejlődés irányát, külső szemmel akarják levezényelni a projekteket. Legyen szó foglalkoztatási, szociális vagy gazdaságfejlesztési programról, az érintetteknek el kell tudniuk fogadni a segítő kezet, részt kell venniük az együttműködésben. Nem számít viszont a siker szempontjából, hogy egy adott lakóhelyen milyen a romák aránya: magas és alacsony hányad esetében egyaránt megteremtődnek az együttélés feltételei, ha a helyiek közösen találják ki a programot, és a közösség legaktívabbjai koordinálják azt. Fontos, hogy a projektek többsége nem kizárólag a romákat, hanem a lakosság szélesebb körét érinti, ezért a közösség minél nagyobb részvétele és kölcsönös akarata szükséges.

Nem lehet általánosságban beszélni a romákról, és hiba lenne különálló kategóriába sorolni, majd így, egyfajta karanténban kezelni őket – véli Puporkáné. Ahányan vagyunk, annyiféle problémával küzdünk, ebben is ugyanolyanok vagyunk, mint bárki más. Képességei szerint ki ilyen, ki olyan téren léphet előre – amihez azonban elkél a segítség. A LEADER program forrásai például nagyon hasznosak lehetnek a sok, egymással összefüggő, kisebb összegből megvalósítható projekt számára, különösen most, a gazdasági válság idején. Az alelnök szintén hangsúlyozta az oktatási programok eredményességét: korábban mentorpedagógiai programot valósítottak meg, amelynek részeként roma fiatalokat sikeresen lehetett ösztönözni a tanulásra.

A most elérhető vidékfejlesztési források segítségével ilyen és hasonló projekteket terveznek, és főként sokat remélnek a LEADER nyitottságot, összefogást hirdető szemléletének meggyökerezésétől.

Forrás: umvp.eu