Szaporodnak a harmadik világháborúra utaló jelek
2010.04.09, 06:44 Nemzeti Hírháló

Professzor Dr. Eberhard Hamer
Megjelent: Zeit-Fragen 2010.03.08.

Az USA nem csak a bankok adósságainak az átvállalása, hanem a különben is rendkívül megemelkedett államadósság miatt - naponta egy milliárd dollár külföldi hitelre van szüksége -, a második világháború óta a legnagyobb pénzügyi válságban van. Ha megakad a külföldi pénzfolyam, vagy ha netán a külföld kiszállna a dollárból, az USA csõdbe menne.

Az államadósság csökkentésére takarékoskodással még sincs komoly kísérlet. Se nem emelik az adókat több bevétel céljából, se nem próbálnak takarékoskodni, kiváltképpen a leginkább megnõtt hadügyi kiadások területén nem.

Pedig Amerika 200000 katonát tart fegyverben világszerte. Így aztán senki sem értette, hogy a világ legnagyobb armadájának az ura csapatai növekedése ellenére béke Nobel díjat kapott. A lehetséges magyarázat: A díjat azért kapta, mert fõleg tõle függ, hogy Irán ellen háború lesz, vagy nem.

A történelemben gyakran elõfordult, hogy gazdaságilag levitézlett politikusok, a hatalom megtartásához utolsó lehetõségként a háborút választották. Ez annál inkább érvényes, ha egy ország válságban van, és a kilábaláshoz a háborút látja az utolsó lehetõségnek. Így például Amerika 20. századi történelmének legnagyobb válságát az elsõ világháborúba, a 20-as, 30-as évek válságát pedig a második világháborúba való belépéssel gyõzte le. Kísértve lehet, hogy a jelenlegi gazdasági válságot hasonló módon oldja meg. Ugyanis Amerika a két világháborúval nem csak két legnagyobb államadósságától szabadult meg, hanem a világ vezetõ gazdasági hatalma lett. Tehát nagy a kísértés, hogy harmadszor is ugyanazt az utat járja. Ilyen háttérrel a háborús elõkészületek rémisztõek:

1. Izrael jobboldali radikális miniszterelnöke háborúpárti és kiszámíthatatlan. Állandóan változó iráni fenyegetéseket emleget, amelyek egyike sem bizonyult eddig igaznak. Hangvétele azonban egyre élesebb és az utóbbi hónapokban a világ minden fontos fõvárosában megfordult, hogy támogatást kapjon. Merkel asszony állítólag a Nibelungok hûségét ígérte neki, mint II. Vilmos az osztrákoknak, vagy az angolok és a franciák a lengyeleknek.

2. Izrael már felállította Irán elõtt a Németországtól szállított atom tengeralattjáróit, és a Grúziában az oroszok által lerombolt atomrakéta-állást nem csak felépítette és Irán ellen irányította, hanem 90 amerikai rakétaszakértõvel meg is erõsítette.

3. Az Izrael által befolyásolt világsajtó hétrõl hétre élesebb hangnemben támadja Iránt, változó érvekkel - ami ugyanolyan propaganda-hadjárat, mint ami az iraki háború elõtt a világot hamis állításokkal a háború elfogadására, sõt elõsegítésére ösztönözte.

4. A katonai elõkészületek is messzire jutottak. Az amerikai hadseregnek ugyan még nem sikerült pacifikálni Irán két szomszédállamát, Irakot és Afganisztánt, de háborús körülmények között a világ legnagyobb hadsereg koncentrációját vitték végbe. Az iráni partok elõtti amerikai hajóhad összevonás a legnagyobb az USA történelmében. A béke Nobel díj komité ebben a helyzetben jól számított, hogy egy Irán elleni háború az amerikai elnök jóváhagyása nélkül nem történhet meg, legkevésbé egy béke Nobel díjas elnök által. Azonban a bankok, az olajmultik, a fegyvergyártó lobbyk, a hadsereg és az Izrael lobbyk nyomása kikényszerítheti az USA hadba lépését, ha Izrael elsõ csapást mér Iránra, és a megnevezett hatalmasok érdekeiket biztosítani akarják.

Mindamellett az USA nem csak a világ leginkább eladósodott országa, hanem a dollárral világbirodalma is szétesne. A "föld egyetlen világhatalma" jelenleg éppúgy a felbomlás állapotában van, mint húsz évvel ezelõtt a szovjet birodalom. A kínaiak már kemény rúgásokkal értésére adták az amerikai elnöknek, hogy nem ismerik el többé uralmát. Ha Izrael háborút kezd, az amerikai elnök kétségbeejtõ válaszút elé kerül; vagy tovább süllyed a pénzügyi, gazdasági és szociális válság mocsarába, vagy kiutat keres egy világháborúban, mint amibõl már kettõ Amerika sikerének az alapja lett.

Egy új világháború veszélye a második óta soha nem volt akkora, mint ma. Jogos tehát az európai értelmiségi körök növekvõ Amerika kritikája. De megakadályozni nem tudjuk.

Egy Irán elleni háború nem maradna helyi jellegû, még akkor sem, ha kezdetben csak rakétákkal vívnák meg.

A kínaiak be fognak avatkozni Irán oldalán, közvetlenül vagy közvetve, és lehetséges, hogy az oroszok is, hogy Amerika ne érje el határaikat, és ne legyen túlságosan hatalmas.

Izrael és az USA oldalán a NATO-államok kényszerülnek segítséget nyújtani, mint Irak esetében, pláne ha elõzõleg Nibelung hûséget esküdtek. Tehát Európa háborús részvételére is fel kell készülnünk.

Milyen hatással lenne egy iráni harmadik világháború számunkra?

1. Minden Irán elleni háború a hormuzi szorost azonnal járhatatlanná tenné és az olajárat annál inkább emelné, minél tovább a háború tart. Az olajár emelkedése azonban a gazdaság és a fogyasztók költségeit is növelné. Tehát hiánnyal, korlátozásokkal és a fogyasztói árak emelkedésével kell számolnunk.

2. Minden háborúban emelkedik a hadi termékek iránti kereslet. A világ hadiipara tehát - mindenek elõtt az USA-ban - ujjongani fog, újra teljes gõzzel dolgozhat, növekedhet. Ez hatással lesz néhány mellékágra is, mint pl. az autóipar, textilipar, hajó- és repülõgépgyártás. Emelkedik a termelés, habár csak emelkedõ árak mellett.

3. Minden háborún a bankok nyernek. Nem beszélnek többet rossz banki termékekrõl, pazarló bankárokról, hanem a központi bankok gondjairól, hogy ellássák pénzzel a háború viselõjét. A bankok újból nyújthatnak hiteleket. A növekvõ infláció a dollárt a háború végéig életben tartaná. Csak a háború után szokták a háború finanszírozásának bûneit elõvenni.

Hogy az USA növekvõ pénzszükségleteit a vazallusok pénztárcájából is fedezi, már az iraki és az afganisztáni háborúban is bevett szokássá lett. A háború tehát nem csak Izraelt és Amerikát, hanem mindnyájunkat el fog szegényíteni. Mivel a háború finanszírozására nincs meg a pénz, azt inflációval fogják megoldani, mint már az elsõ két világháborúban is.

Az Irán elleni háborúba Amerika a NATO-t is be fogja vetni. (Szövetségi csapda) Kormányunk kénytelen lesz katonáinknak megmagyarázni, hogy miért nem csak Afganisztánban, hanem Iránban is zsoldoskodniuk kell, és a Parlamentben meg kellene szereznie a többséget a háborús költségek behajtásához. Már egyszer sikerült az SPD-nek és a Zöldeknek (Jóska Fischer) a békeharc hazugságával valódi háborús bedobást megszavaztatniuk. Egy harmadik világháborút megszavaztatni azonban az USA minden nyomása ellenére nehéz lesz. A lakosság elutasító magatartása közben nõni fog és lehetséges, hogy leválasztja a túl segítõkész kormányt.

Talán azonban a Merkel kormány is a háborúban látja a kiutat zsákutcás helyzetébõl a bankok megsegítése és az állam eladósodása után, amikor a szociális rendszer összeomlása és társadalmi nyugtalanság fenyeget.

A háború veszélye elõttünk áll. A következõ hónapokban eldõl, hogy egy harmadik világháborúba sodródunk, vagy ezt a veszélyt még el tudjuk kerülni.

Fordította: Vajta Dénes

Németül:
http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=nemet&cdate=10.04.09.10.32#cikk
Angolul:
http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=angol&cdate=10.04.09.10.38#cikk
Franciául:
http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=francia&cdate=10.04.09.10.50#cikk