A kormányzat és az államigazgatás nincs felkészülve az egyre növekvő szegénység kezelésére. A kormány szembe megy a folyamatokkal: az elmúlt egy-másfél évben szigorították, szűkítették a segélyezési rendszert, ahelyett, hogy a válság hatásaira való tekintettel erős szociális hálót tartanának a lecsúszóknak – hangsúlyozta Márton Izabella a budapesti Sziget fesztiválon működő Civil Szigeten.
    
Nem látható, hogy van-e elegendő pénz és kormányzati akarat ennek a kérdésnek a kezelésére. Az elmúlt időszak egyetlen próbálkozása, a krízisalap sem jelent tartós és jelentős segítséget a rászorulóknak – tette hozzá.

A Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz szakpolitikusainak korábbi megszólalásaival összhangban Márton Izabella kijelentette „nagyon leegyszerűsített és félrevezető hozzáállás, hogy először a gazdaságot kell talpra állítani és ezután a gazdasági növekedésből pénzt lehet pumpálni a szociális ellátórendszerbe is. Addigra ugyanis bizonyos társadalmi csoportok vagy rétegek annyira lemaradnak, hogy esélyük sem lesz arra, hogy visszakapaszkodjanak vagy sokkal többe kerül majd ezeket a károkat helyrehozni”.
 
A legutóbbi, 2007-es hivatalos adatok szerint a magyar lakosság körülbelül 13 százaléka él szegénységben. Ezzel Magyarország európai összehasonlításban nem áll a legrosszabb államok között, a gyermekszegénységet tekintve azonban sokkal rosszabb a helyzet: minden ötödik magyar gyermek szegénységben él – mondta a szakértő.
    
A húsz százalékos gyerekszegénység azért is riasztó, mert azok, akik nélkülözésben nőnek fel, nagy eséllyel felnőttként is szegények maradnak – fűzte hozzá.
    
Komoly problémát jelent az is, hogy a válság hatására egyre többen veszítik el munkájukat, így kérdés, hogy közülük hányan csúsznak majd le. A szegénység így egyre jobban fenyegeti az alsó középosztályt – mutatott rá.

Márton Izabella szerint rendkívül súlyos következményei lehetnek annak is, ha nem lesznek jelentős lépések a romák integrációja terén Magyarországon. Ha nem történik érdemi változás ezen a három téren, akkor Magyarországon néhány éven belül „szegénységbomba” robbanhat, drasztikusan nőhet a szegények száma - hangsúlyozta az igazgató.
    
A Magyar Szegénységellenes Hálózat 2004-ben alakult. A szervezetnek mára mintegy száz – országos és regionális szintű –  tagszervezete van. A hálózatot olyan civil szervezetek alkotják, amelyek a szegénység csökkentése érdekében dolgoznak, de vannak szegénységben élők is a tagok között. A hálózat céljai között szerepel a szegényeket segítő jogszabályalkotás befolyásolása, a szemléletformálás és a szegénységben élők társadalmi részvételének ösztönzése.
    
A Magyar Szegénységellenes Hálózat másodjára képviselteti magát a Szigeten. 2005-ös tapasztalataikat felhasználva céljuk az, hogy érzékenyebbé tegyék a fiatalokat a szegénység témája iránt.