Krajcsovicz Ditta, a békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola első osztályába jár. Kollégista, hétvégenként Szarvasra viszi haza az autóbusz. Mint mondja, nem tartozik a gazdag gyerekek közé, ruhái többségét a kínai boltban veszi, de néhány márkásabb, divatosabb cucca azért neki is akad.

— Nálunk az osztályban a pénz nem igazán téma. Akinek sok van belőle, az nem dicsekszik vele, akinek meg kevés, az főleg nem feszegeti. A gazdagabbak nem szólják meg a többieket.

Ditta a szerencsésebbek közé tartozik. Előfordulnak azonban olyan osztályközösségek — s nemcsak a középiskolákban, hanem már az általánosban is —, ahol a gyerekek anyagi rivalizálása gyakran terítékre kerül. „Az én szüleim gazdagok, nekünk tengerparti nyaralásra, meg síelésre is telik!” — ilyen és hasonló mondatok sokszor megütik a pedagógusok fülét. Több iskolában elmondták, a szakadék a válság hatására egyre nő, van olyan gyerek, aki havi 10—12 ezer forint zsebpénzt kap, másnak az egyszerű uzsonnára is alig telik.

A helyzetet tovább rontja, hogy az osztálykirándulásokra sem minden diák jut el, csak az, akinek szülei az egyre borsosabb árakat ki tudják fizetni. Időnként egy-egy pályázat is segíthet. A szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola nemrég pályázaton nyert pénzt arra, hogy az összes alsó tagozatos elmehessen egy napra Ópusztaszerre. Olyan is előfordult már, hogy a többi diák adta össze a kirándulásra annak a gyereknek a részvételi díját, aki képtelen volt kifizetni.

Dr. Kovács Béla, a gyomaendrődi Kner Imre Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója egy, az anyagi különbségekből eredő, súlyos problémára hívta fel a figyelmet:

— Azok a gyerekek, akik tudják jól, hogy szüleik nem bírják majd fizetni az egyetemi tanulmányokat, egyszerűen már a középiskolában feladják. Elhanyagolják a tanulást, nincs jövőképük, s korántsem hozzák ki magukból azt, ami bennük van. Sok tehetség veszhet el így, ez nagyon veszélyes folyamat.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A gyomaendrődi középiskolában az anyagi különbségeket az egységes ünnepi öltözékkel is igyekeznek eltüntetni. A diákok az iskolai ünnepségeken és az érettségin sem viselhetnek méregdrága, zsabós selyeminget, minden lánynak a matrózblúzt kell magára öltenie, még akkor is, ha ez neki vagy a szüleinek nem tetszik.

 

— Minden évben egy névtelenül kitöltendő teszt segítségével kérdezzük meg felső tagozatos diákjainkat arról, mit tartanak a legfontosabbnak az életben. Az eredmények biztatóak: a gyerekek fontosnak érzik a háborúktól mentes világot, a szegénység megszüntetését, az egészséget és azt, hogy okosakká váljanak, s szüleik büszkék legyenek rájuk. Elenyésző azok száma, akik a tekintély megszerzésére vagy a luxus szórakozásokra, utazásokra szavaztak — fejtette ki Molnár Istvánné, a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola igazgatója.