Forrás: 168 óra

A kormány újabb megszorító csomagjával minden pénzügyi tranzakció költségesebb lesz, vagyis a munkavállalók még drágábban férhetnek hozzá saját, adózott pénzükhöz - írja a 168 óra.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn közölte: 6 ezrelékre emelkedik a jelenlegi 3-ról a pénzügyi tranzakciós illeték a készpénzfelvételnél, és itt eltörölnék a 6 ezer forintos felső korlátot, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedik az illeték, a felső, 6 ezer forintos korlát megtartásával. A lap utánajárt, hogy lehetséges-e kézbe kapni a fizetést, úgy, mint régen.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) azt kérdezték meg, hogy milyen lehetősége van a magyarországi munkavállalóknak - állami alkalmazottaknak és a versenyszférában dogozóknak -, azonnali hatállyal átválthatnak-e a banki átutalásról a készpénzes kifizetésre?

Mi áll a törvényben?

A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. Ennek megfelelően a felek megállapodásától függ, hogy a munkabért készpénzben vagy bankszámlára utalással fizeti-e ki. A banki átutalásról a készpénzes kifizetésre történő váltás is a felek megállapodása alapján lehetséges.

Az azonnali hatályú váltás esetén figyelembe kell venni azonban az általános magatartási követelményeket is, különösen az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket (Mt. 6. § (2) bek. és (4) bek.). Így pl. a munkabérfizetés esedékességére tekintettel, ha a kifizetés átutalással folyamatban van, az azonnali váltás nem okozhat hátrányt a munkáltató részére - közölte az NGM.

Ragaszkodhat a bankszámlához a munkaadó?

Egyes munkaadók kötelezik a munkavállalókat, hogy bankszámlát nyissanak a fizetésük átutalására. Sőt, még azt is megszabják, hogy ezt a számlát melyik pénzintézetben kell nyitniuk. Ez a gyakorlat vajon törvényes-e? - szólt a lap másik kérdése.

Amennyiben a munkavállaló a munkáltató számára fizetési számlát jelöl meg a munkabérfizetés teljesítéséhez, úgy átutalással lehet teljesíteni, amennyiben erre nem kerül sor, úgy készpénzben kell teljesíteni. Ebből következően a munkáltató nem utasíthatja a munkavállalót jogszerűen arra, hogy bankszámlát nyisson a munkavállaló valamely pénzintézetben. Kollektív szerződés ugyanakkor rendelkezhet arról, hogy a munkabér kifizetésére bankszámlára utalással történjen az adott munkaadónál. (Az Mt. 156. § nem tiltja ugyanis az Mt. 158. § (1) bekezdésétől való eltérést e tekintetben.)

További garanciális szabály, hogy a munkabér kifizetése - ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást - a munkavállaló részére költséget nem okozhat (Mt. 158. § (3) bek.).

A munkahelyen vagy postán kapja a fizetést?

Amennyiben valaki a készpénzes munkabér-kifizetést választja, akkor a pénzt a munkahelyén veheti-e fel vagy postai átutalás formájában kapja-e meg? - szólt a kérdés. Az NGM válasza szerint a munkabér készpénzben történő kifizetésére az Mt. 159. §-a irányadó.

Tehát eltérő megállapodás hiányában a munkabér készpénzben történő kifizetése esetén , ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. Ha a dolgozó szabadságra megy, akkor még a szabadság megkezdése előtt meg kell kapnia a pénzét.

A munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a munkavállaló tartózkodási helyére kell megküldeni, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén.

[SCARAB]

A munkáltató a munkabért köteles a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli.

A munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki.

Postai átutalás formájában történő kifizetés ebből következően kizárólag az Mt. 159. § (3) és (5) bek. szerinti esetkörben lehetséges, azaz ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt - tudta meg a lap a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.

Szemlézte: Durbák Ildikó