A csepeli gyilkosságsorozat miatt ismét fókuszba kerültek a hajléktalanok. Az Indexnek egy csepeli forrás úgy nyilatkozott, a környező földeken azóta lett érezhetően több hajléktalan, hogy az uniós elnökség miatt kiszorították őket Budapest belső részéről.

A Város Mindenkié csoport lapunknak elmondta, külön intézkedés nem történt a fővárosban az EU-elnökség miatt, a forrás az úgynevezett Társadalmi Megbékélés Programra gondolhatott, mely során a főváros kiemelt aluljáróiból kilakoltatták a hajléktalanokat, akik ezután új helyet kerestek maguknak.

Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója a hajléktalanok állítására úgy reagált lapunknak: "ennél nagyobb marhaságot még nem hallott". Hozzátette: az aluljárókban 120 ember élt, közülük 80-an elfogadták a felajánlott szálláshelyet.

- 40 emberről van szó. Nem tudom, hogy lesz 40 emberből több ezer - közölte a kommunikációs igazgató, utalva arra, hogy a környező erdőkben összesen nem 40 hajléktalan él, bár, hogy több ezer, azt sem támasztja alá semmilyen statisztika.

A Város Mindenkié csoport ugyanakkor azt állítja: az aluljárókban sem 120 emberről volt szó, ennél sokkal többről. 

- Olyan időben mérték fel a hajléktalanokat, amikor senki nem volt ott, délelőtt 11-kor - közölte Balog Gyula, a csoport munkatársa, aki hozzátette azt is: az aluljárókból elküldöttek közül valóban voltak olyanok, akik a környező erdőkben találtak menedéket. Balog Gyula szerint egyébként hosszú távú szálláshelyet csak egy személynek tudtak biztosítani, őt az idősek otthonában helyezték el.

- Van, aki visszament az aluljárók környékére, mások máshol találtak menedéket - tette hozzá Balog Gyula.

A szervezet egyébként tiltakozásának adott hangot a csepeli gyilkosságsorozat miatt a hajléktalanokat ért támadások kapcsán. Az NNI például úgy nyilatkozott róluk: az a tény, hogy az emberöléseket sorozatban, feltételezhetően több hónapon át, anélkül követték el, hogy azt a hatóságok tudomására hozták volna, meghatározóan annak a szabályozatlan és társadalmi kontroll nélküli életformának a következménye, amit számos hajléktalan folytat.

A hajléktalanság kriminalizációja

A Város Mindenkié álláspontja szerint a kérdés nem az, hogy egy adott bűncselekményt hajléktalan ember követett el, vagy sem, hanem az, hogy a bűncselekmény elkövetéséért az azért felelős személyeket vagy egy egész társadalmi csoportot ítélnek el.

- Lehetséges, hogy a brutális gyilkosságok elkövetői hajléktalan emberek - is - voltak - ezt majd a rendőrségi nyomozás deríti ki -, azonban ez semmiképpen sem használható fel arra, hogy minden hajléktalan embert potenciális sorozatgyilkosként kezeljenek - közölte a csoport. Hozzátették: az, ahogyan a média, a rendőrség és a kormány a Csepelen történt - eddig még nem teljesen feltárt - eseményeket kezeli, a hajléktalanság kriminalizációjának eddigi legsúlyosabb megnyilvánulása