A Munka Törvénykönyve az állam közreműködésével a munkáltató és a munkavállaló közti viszonyt szabályozza.

Így volt ez a rendszerváltás előtt is, így van ez ma is. Van azonban egy nagy különbség. A rendszerváltás előtt, a szocializmusban az állam, a munkáltató és a munkavállaló érdekei közösek voltak. A gyárak, az üzemek a társadalom, a dolgozók tulajdonában voltak, amit az állam testesített meg. A parlamentben a dolgozó emberek képviselői ültek, és olyan törvényeket hoztak, amelyek a dolgozók érdekeinek feleltek meg. Az üzemekben a dolgozókat képviselő szakszervezetek beleszólhattak minden olyan kérdésbe, ami a dolgozókat érintette.

A tőkés rendszerváltás megváltoztatta a helyzetet. A gyárakat, az üzemeket privatizálták, azaz már nem a dolgozók, nem az állam, hanem egyes magántőkések birtokában vannak.  Őket nevezik munkaadónak, munkáltatónak, a dolgozókat pedig munkavállalónak. A parlamentben a tőkések képviselői ülnek, az állam a tőkések, és nem a dolgozók érdekeit képviseli.

A Munka Törvénykönyve azt a látszatot kelti, mintha két egyenrangú fél, a munkáltató és a munkavállaló kötne egymással megállapodást az állam segítségével. Ez azonban nem igaz! A munkaadó, azaz a tőkés és munkavállaló, azaz a dolgozó sohasem egyenrangú felek. A dolgozó egyedül nem tud megélni, mivel nincs tőkéje, nem az övé a gyár, az üzem, így kénytelen a munkaerejét eladni a tőkésnek, akié a tőke is, a gyár is, az üzem is.

Ebben a rendszerben a tőkésnek mindent szabad, a dolgozónak semmit. A dolgozónak annyi joga van, amennyit kiharcol magának. A rendszerváltás után, 1992-ben az MDF-kormány új Munka Törvénykönyvet fogadott el, kevés kivétellel eltörölte azokat a jogokat, amelyekkel a dolgozók a rendszerváltás előtt rendelkeztek. A munkás, az alkalmazott, a dolgozó egyedül maradt, kiszolgáltatott lett a munkaadóval, a tőkéssel és az állammal szemben.

Az MDF eltörölte a szocialista korszak gyakorlatát, ahol az emberek jövedelme két részből áll: a fizetésből és ingyenes vagy nagyon olcsó társadalmi juttatásokból (üdülés, étkezés, olcsó könyv, olcsó színház- és mozijegy stb). Az MDF azt ígérte, hogy a bérek fogják fedezni az összes szükségletet, igy nincs szükség társadalmi juttatásokra. Nem ez következett be! A juttatásokat elvették, a fizetések viszont nem fedezik a megélhetést.

A szakszervezetek harcot indítottak a törvény ellen. Az MSZP, amely akkor ellenzékben volt, megígérte: ha hatalomra kerül, megváltoztatja a törvényt, visszaadja a dolgozók jogait. A dolgozó emberek nagy többségükben elhitték azt, amit az MSZP ígért. Úgy gondolták, hogy nem kell tovább harcolni, majd az MSZP mindent rendbe tesz. Nem ez történt! Az MSZP Horn Gyula vezette kormánya nem a dolgozók érdekeit képviselte, hanem a külföldi és hazai nagyvállalatok, nagytőkések érdekeit. Az MSZP meghagyta az 1992-es MDF-törvényt. Igaz, legalább nem szigorították. Az első Fidesz-kormány 1998-2002 között sem változtatott rajta.

A dolgozó embereknek elegük lett az MSZP nyolc éves (2002-2010) kormányzásából. Megkezdődtek az első nagyobb sztrájkok, a szakszervezetek az utcára mentek. A Fidesz a 2010-es választások előtt azt ígérte: 10 év alatt teremt egymillió munkahelyet, az embereknek tisztességes megélhetésük lesz, véget vet az igazságtalanságoknak. A választók, köztük a 

dolgozó emberek milliói elhitték. A valóságban ebből semmi lett. Sok más mellett bevezették a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót, azaz a szegény arányosan többet fizet, mint a gazdag.  A rendvédelmi dolgozóktól elvették a korábban megszerzett vívmányukat, a nyugdíjkedvezményt.

Az elmúlt egy évben a dolgozók kezdték érezni, hogy valami nem stimmel. A rendvédelmi dolgozók utcára mentek jogaikért, a szakszervezeti tömörülések is szerveztek tüntetéseket. Mindez azonban nem volt több mint egy szerény figyelmeztetés. A dolgozók változatlanul alig lépnek be a szakszervezetekbe. Ugyanazon szakmákban tucatnyi szakszervezet működik, és országos szinten sincs egységes szakszervezeti tömörülés. A tőkések, a munkavállalók és a kormány egymásnak ugrasztják a dolgozókat. A szakszervezetek tömörülések vezetői azt hirdetik, hogy tárgyalások útján, érdekegyeztetéssel engedményekre bírhatják a kormányt, a tőkéseket.

A parlamenti pártok közül egy sem áll a dolgozók mellé. Egyszerű oka van: mindegyikük így vagy úgy, de a tőkések pártja. Szidják a kormányt, de nem akarják megváltoztatni a rendszert. Ők mást akarnak. Újra és újra el akarják hitetni a dolgozókkal, hogy ők jobbak lennének.

Mi, a Munkáspárt az egyetlen párt vagyunk, amely a dolgozók számára előnyös utat kínál. Korlátozni kell a tőkét! Harcolni kell! Össze kell fogni mindenkinek, akinek nem jó a tőkés rendszer, és közösen rákényszeríteni a kormányt arra, hogy a tőkéstől elvegyen, a dolgozónak meg adjon. A tőke éppen ezért nem engedi, hogy a Munkáspárt szerepeljen a médiában. A szavunk ezért kevés emberhez jut el, és így még sokan azt hiszik, hogy valamelyik tőkés párt fog a dolgozónak jobb életet teremteni.

A Fidesz-kormány látva, hogy a dolgozók megosztottak, nem tőrödnek a politikával, látva, hogy a szakszervezetek zöme nem harcolni, hanem egyezkedni akar, most úgy érezte, hogy mindent megengedhet magának, akármit megtehet a dolgozókkal. Megteszi azt, amit az MSZP nem mert megtenni, megváltoztatja az 1992-es törvényt, és elveszi a dolgozók maradék jogait is. Ez az új Munka Törvénykönyve.

I. A Munka Törvénykönyv 2011 évi tervezete

A Fidesz a Munka Törvénykönyve tervezetét olyan nem hivatalos anyagként engedte megjelenni, amely formálisan nem a kormány hivatalos anyaga. Ennek az volt a célja, hogy a társadalom elégedetlensége ne közvetlenül a kormányra zúduljon, hanem, úgy mond, a szakértőkre.Nyilvánvaló azonban, hogy ez az anyag a Fidesz és a mögötte lévő tőkés körök tervezete.

A Munka Törvénykönyv 2011 évi tervezete világosan megmutatja, hogy a kapitalista társadalomban a dolgozóknak annyi joguk van, amennyit szervezetségükkel, harci erejükkel kiküzdenek. A rendszerváltást követően az azt követő osztályharcmentes 20 év, azt eredményezte, hogy folyamatosan vették el, és veszik el ma is, a dolgozók kiharcolt jogaikat. A MT 2011 évi tervezet módosítása arról szól, hogy a korábbi évtizedek jóléti állama által biztosított, a szakszervezetek által kiharcolt, a szocializmusban szerzett dolgozói jogokat hogyan lehet és kell csökkenteni.

A hivatkozási alap meg van, a világgazdaság folyamataiban bekövetkezett változások, a globalizáció a vállalkozások szempontjából kíméletlen versenyt hozott. A versenyfeltételeknek a munkáltatók, állításuk szerint, megfelelni csak minimalizált 

költségekkel, a lehető legkisebb kötelezettségek mellett, rugalmas rendszerben képesek. Vagyis. a magyar munkavállaló, a magyar dolgozó húzza össze a nadrágszíjat! Ha ezt teszi, majd csökken az államadósság, a gazdaság fellendül, és akkor mindenkinek jó lesz. A tervezet változás egyetlen elemében sem szól a tőke korlátozásáról, a dolgozók élet és munkakörülményeik javításáról.

Ezért álságos a Törvénykönyv hangzatos cél meghatározása „… E törvény a tisztességes foglalkoztatás szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató gazdasági és a munkavállaló szociális érdekeire. Semmibe veszik a dolgozók szociális érdekeit, a meglévő juttatásokat elveszik, csökkentik, a munkáltató gazdasági érdekét szolgálva ezzel.”

A változásokat három csoportba lehet sorolni:

1.) emberi jogokat érintő, illetve sértő;

2.) jövedelmeket csökkentő;

3.) szerzett jogokat csökkentő, megszüntető változások.

II. A Munka Törvénykönyve tervezetének legsúlyosabb elemei

1.) Az emberi jogokat érintő, illetve sértő változások

- Nem lenne tilos terhességi vizsgálathoz kötni a felvételt.

A jelenlegi MT-ben „Tilos az álláskeresőt, munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére kötelezni, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni…” a tervezetből a tiltás kimaradt. A 10§ (1) szerint „  A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, mely személyhez fűződő jogait nem sérti, illetőleg teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges”.  Ki dönti el, hogy mi sértő és mi lényeges?

- Személyes adatok kiadáshatók lennének harmadik személyeknek

A tervezet 10§ (2) pontja szerint „ A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése érdekében a munkáltató a munkavállaló személyes adatait adatfeldolgozás számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.”. Engedélyeztetni, véleményeztetni nem kell.

- A dolgozók megfigyelhetők bármikor, és bármivel.

A tervezet korlátlan engedélyt ad a munkáltatónak a dolgozók megfigyelésére, az eszközök kiválasztását a munkáltatóra bízza, és a munkáltató határozza meg az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokat is.

11 §(1) „A munkavállaló ellenőrzése csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartásra irányulhat. A munkavállaló köteles a munkáltatót előzetesen tájékoztatni azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak.”

11 §(2) „A munkáltató technikai eszköz alkalmazása esetén meghatározza az adatvédelmi és adatszolgáltatási szabályokat”. A munkáltató, tetszőlegesen, kontrol nélkül.

- Azt is meghatároznák, hogy a szabadidődben mit tehetünk és mit nem.

A tervezet MT. 8 § (2) kimondja, hogy „a munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást-különösen a munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján-közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekeink, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.”

Ha multinál dolgozol, nem szidhatod a multikat, mert kirúgnak.

- Jog a korábbi felnőtté váláshoz.

Két évvel korábban lehet munkaviszonyt teremteni. A jelenlegi MT. a fiatalokat 18 éves korig az oktatási rendszerben kívánja tartani, a tervezetben „a tizenhatodik életévét betöltött” már alkalmas munka végzésére.

2.) Jövedelem csökkenést okozó javaslatok. Többet kell dolgozni kevesebb pénzért!

- Csökkennének a bérpótlékok a készenléti, ügyeleti díjak, éjszakai pótlék, több túlóra lenne követelhető, ezt szabadnappal meg lehetne váltani.

A tervezet 109§ (1) pontja szerint 300 óra rendkívüli munkaidő (túlóra) rendelhető el. Ez ma 200 óra. A tervezet 142§(1) pontja alapján, „.a munkaidő kereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén- a munkáltató döntése alapján- 50 % bérpótlék vagy szabadidő jár. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartalmánál és erre az alapbér arányos része jár.” A túlmunkát, mezítláb, sima cserével meg kívánja oldani, és ezt a munkáltató döntésére bízza.

Csökkenne az éjszakai pótlék, megszűnne a délutáni. A tervezet 141§ szerint „Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót 15% bérpótlék illeti meg. Ez általános kikötésnek ma is így van. A ma még élő MT megkülönböztet több műszakos munkaidő beosztást, illetve folyamatos munkarendet, amiben a dolgozónak délutáni illetve éjszakai pótlék jár. Ebben az esetben a délutáni műszakpótlék 15%, az éjszakai műszakpótlék 30%. A folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozóknak, a délutáni műszak után további 5%, az éjszakai műszak után, további 10% műszakpótlék jár,(145§(3) pont). Ezeket a pótlékokat el akarja törölni, nincs délutáni pótlék, maradna csak a 15%-os éjszakai pótlék. Az egészségügyben ez a változás, a dolgozóknak hatalmas anyagi kiesést jelentene.

A tervezet 144§(1) pontja kimondja „Készenlét esetén 20%, ügyelet esetén 40% bérpótlék jár” Ma a készenlét bérpótléka 25%, az ügyelet bérpótléka mindig megállapodás kérdése, akár 100% is lehet.

Új kezdeményezés a munkáltató kiadáscsökkentésére az átalány bevezetésének szándéka. 145§ „ A munkáltató jogosult a bérpótlék helyett, illetve b, készenlét, vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magába foglaló havi átalány megállapítani.”

- Kevesebb végkielégítésre számíthatnak azok, akik munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. A jelenlegi MT 95§ (5) pontja plusz háromhavi átlagkeresetet biztosít a védett korban dolgozónak, függetlenül attól, hogy adott munkahelyen hány évet dolgozott. A tervezet 77§ (4) pontja a konkrét munkahelyen eltöltött idő függvényében differenciáltan adja a többletjuttatást, így a munkáltatónál eltöltött 5 év után plusz egy hónapot, 15 év után két hónapot, és csak 20 év után jár a három hónap.

- Átlagkereset helyett alapbér. Ez egy általános észrevétel, több pontban 

- Átlagkereset helyett alapbér. Ez egy általános észrevétel, több pontban, ahol eddig átlagkereset járt a dolgozónak ott alapbérrel számoltat. Ez mélyebb vizsgálatot igényel.

 - Munkavállalói biztosíték bevezetése. 189§ (1)” A felek írásbeli megállapodás alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt vagy más értéket, vesz át, illetve részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, továbbá b, az a, pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi.” A biztosíték nem haladhatja meg a dolgozó egy havi alapbérét, kaucióként kell kezelni. Ez a Pártban a pénztárost és a gazdasági felelőst érintené, fizetni kell, hogy dolgozhasson.

3. Szerzett jogok elvételére, csorbítására tett javaslatok.

 Olcsóbb és egyszerűbb lenne az elbocsátás

- „ A felmondási idő a felmondást közlését követő napon kezdődik”68§ (1) Ez azt jelenti, hogy elveszi az eddig 15, illetve 30 napos türelmi időt.

- A felmondási tilalmak megszűnnének, 68 § (2). A betegség miatt keresőképtelen, várandóság, szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (gyed/gyes), a beteg gyermekápolására kapott, hozzátartozó otthoni ápolása céljából kapott fizetés nélküli szabadság ideje alatt a felmondás közölhető. A felmondás azonnal életbe lép, amikor a jogosultság megszűnik. Ez betegállomány esetén óriási változás. Egy példa, ha valaki fél évig betegállományban volt, annak fél évig nem lehetett felmondani, védte a törvény. A többieknél a türelmi időt szünteti meg.

- megszüntetné a védett kort, a jelenlegi MT 90§ (3) pontja szerint „  A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntethette meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 évben” Ezt a pontot kihagyta a jelenlegi tervezetből.

Könnyebb lesz megszabadulni a nem kívánatos dolgozótól.

Nem védekezhet a dolgozó a kirúgása előtt a vele szemben felhozott kifogások ellen. Ha a bíróság megállapítja, hogy jogellenesen bocsátották el, akkor pedig nem kapná meg az elmaradt munkabérét, hanem legfeljebb 18 havi átlagkeresetének megfelelő kártérítést.

- Munkaközi szünetnél megszüntetné a kivételeket, azok nem lennének a munkaidő részei. A munkaközi szünet a jelenlegi MT 122§ (1) pontja szerint, hat óra után 20 perc és 9 óra után további 20 perc, a szünet nem a munkaidő része. A tervezet 103§ (1) pontja szerint, 6 óra után 30 percet, 9 órát meghaladó után 45 perc kell biztosítani, ez sem lenne része a munkaidőnek. További változás, hogy megszüntetné a 122§ (2) pontjának kivételeit „Ha a három vagy több műszakos illetve a megszakítás nélküli üzemelés miatt a munkaidő nem szakítható meg……….a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni.”

- Megvonná a munkaidő kedvezményeket. Ez a módosítás a szakszervezeti tisztségviselőket érinti.  Ma a MT 23§ (1-5) pontja szerint a szakszervezeti tisztségviselők, létszámtól függően munkaidő kedvezményben részesülnek. Ebbe a munkaidő kedvezménybe,

nem számít bele a munkáltatóval való tárgyalás, melyre külön távolléti díj illette meg Őket. Továbbképzésre továbbá, évente minden 10 tag után, egy nap rendkívüli szabadság jár. A ki nem vett juttatások maximum felét pénzben köteles a munkáltató megváltani, de ezt a megváltott pénzt tisztségviselő, csak érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használhatja fel. Mindezen juttatás kimaradt a tervezetből, ezeket a kedvezményeket megvonja a tisztségviselőktől, csak a munkáltatóval való konzultáció marad az mentesül a munkavégzés alól, és ennek tartalmára távolléti díj jár. MT tervezet 262 (4) pont.

- Hosszabb lehet a próbaidő. A MT tervezet a próbaidő tartalmához nem nyúl, a 45§ (5) pontja szerint „ A próbaidő tartalma a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.” A változás ott van, hogy a kollektív szerződésben lehetőséget ad az ettől való eltérésre, és a változás hátrányosan érinti a dolgozót. A 50§ (c) pontja szerint „legfeljebb hat havi próbaidőt állapíthat meg”.

- Szerződésmódosítással kapcsolatos változtatás. Az egész tervezetben szinte ez az egyetlen pozitív változás. A tervezet 61§ (3) pontja szerint a gyesről visszajött kismama kérésére kötelező 4 órás munkarendre módosítani a szerződést,- ma nem kötelező.

A szabadsággal kapcsolatos változások szinte minden ponton hátrányosan érintik a dolgozókat.

- Csökkentik a szabadságot, kevesebb pótszabadság jár. Az alapszabadság nem változik 20 nap. A 117§ (1) pontja szerint a pótszabadság csökken. Jelenleg 25 éves kórtól 3 évenként 1 nap pótszabadság jár a dolgozónak. A tervezet szerint 26 éves kórtól 5 évenként jár 1 nap, így míg ma 45 évesen éri el a dolgozó, az éves szabadság a maximumát, a 30 napot, addig a tervezetben csak 51 éves kor után.

Nem jár rendes szabadság arra a munkában nem töltött időre sem, amelyre a dolgozó távolléti díjat, illetve átlagkereset-fizetést kap. Jelentős szigorítás a mostanihoz képest, hogy a jövőben csak a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére illeti meg a dolgozót rendes szabadság. Jelenleg a betegség miatti keresőképtelenség teljes időtartalmára jár ez a jogosultság.

- Nem jár szabadság a gyes idejére. A tervezet 115§ (2) pontja szerint „ A munkavállalót nem illeti meg szabadság a munkával nem töltött idő után.” Ma egy évre jár a szabadság és pénzzel nem váltható meg. A tervezet 122§ (3) pontja lehetőséget ad a 15§(1) pont „A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

Összefoglalva a gyesen lévő kismamát érintő változásokat. Gyes ideje alatt megkaphatja felmondását, szabadság nem jár a gyermekgondozás idejére. A törvény átmeneti idejére járó szabadságot pénzben megkapja. Amikor lejár a gyes azonnal életbe lép a felmondás, felmondási idő nincs.

- A dolgozók hátrányára változnának a szabadság kiadásának feltételei.

A dolgozó szabadságának egy negyedével rendelkezhet ma. A terv szerint ez 5 napra módosult, 122§(2) pont,” a munkaviszony első hat hónapját kivéve”. Ez a pont az új belépők rovására változna úgy, hogy ma három hónap múlva rendelkezhet a szabadság rá eső részével.

Ma, kivételesen fontos gazdasági érdekre való hivatkozással, a munkáltatónak 

az előző évi szabadságot kötelező kiadnia a következő év január 31-ig, ez a terv szerint március 31-g elhúzható lenne, sőt a kollektív szerződésben lehetőséget adna az MT arra is, hogy a szabadság következő év június 30-ig áthúzódjon. 123§ (7) pont.

A szabadság kiadásának időpontját ma a szabadság megkezdése előtt 30 nappal kell közölni a dolgozóval. Ez a tervezet szerint 15 napra csökkenne, 122§ (5) pont.

Ma a dolgozónak a szabadságot kiadni, kettőnél több részletben csak saját kérésére lehet. A tervezet ezt a tiltást kihagyta, tehát engedi a kettőnél több részletben való kiadást. „Legalább tíz munkanapot- eltérő megállapodás hiányában- egybefüggően kell kiadni.” mondja a tervezet 122§(4) pontja, csakhogy az eltérő megállapodásnál ezt a pontot nem veszi be sem az el nem térhető, sem csak a munkavállaló javára térhet el kategóriába. Így nem sokat ér.

A fizetés nélküli szabadságnál kimaradt az, hogy a  saját erőből építkezőnek jár 1 év fizetés nélküli szabadság. Ma még jár. Ez azért fontos, mivel ez a fizetés nélküli szabadság munkaviszonynak számít, és így beleszámít a nyugdíjba.

- Minimálbér meghatározása a kormány hatásköre. Ma az Országos Érdekegyeztető Tanács hatásköre a minimálbér megállapítása 17§ (1,b)pontja szerint” dönt a kötelező legkisebb munkabér és……”. Ezt a jogot a kormány magához vette MT tervezet 153§ (1) pontja” A kötelező legkisebb munkabér összegét és hatályát a Kormány állapítja meg”

A tervezetből kimaradt az Országos Érdekegyeztető Tanács, annak feladata, jogköre.

- A dolgozók érdekvédelmének gyengítése. A szakszervezeti kifogásolási (vétó) jog elvétele.

Eddig szabály volt, hogy a kollektív szerződésben a Munka Törvénytől csak akkor enged eltérni, ha az a dolgozók javát szolgálta. Ezt a szabályt a tervezet fel kívánja rúgni azzal, hogy több ponton nagyobb lehetőséget ad a kollektív szerződésbe való megállapodásra. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a partnerek, a munkáltató, a szakszervezet, illetve az üzemi tanácsok brusztolják ki maguknak, azt, amit akarnak. Azt feltételezi, hogy egyenlő partnerek ülnek a tárgyalóasztalnál. Ezt erősíti az a szándék is, hogy míg a foglalkoztatás feltételeit eddig főleg a MT szabályozta, ezt a jogot egyre inkább a polgári jogra kívánják bízni. Amikor Magyarországon a foglalkoztatottság, az EU-ban szinte a legalacsonyabb, 570 ezer regisztrált munkanélkülire, 50 ezer állásajánlat jut, addig nem beszélhetünk egyenrangú partnerek megállapodásáról. A szabályok fellazítása egyértelműen a dolgozók hátrányára történik.

A tervezet a szakszervezet szerepét kívánja csökkenteni, és növeli az üzemi tanácsok jelentőségét. (Ez abból is látszik, hogy az üzemi tanács tagjainak, elnökének meghagyja munkaidő kedvezményét, míg a szakszervezeti tisztségviselőnek nem). A jelenlegi Mt 12 paragrafusban, 40 alpontban részletezi a szakszervezetek jogait, addig a tervezet 5 paragrafusban, 12 pontban rendkívül felületesen kezeli azt, kihagyva számos, eddig szabályozott kérdést.

Ma a MT 23§ (1) pontban a szakszervezet jogosult ”…..jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani”. (5) pontban „A kifogásolt intézkedést a munkáltató és a szakszervezetek közötti egyeztető tárgyalás befejezéséig, illetve a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetve végrehajtását fel kell függeszteni.” Mindez kimarad a tervezetből belátható, hogy ezzel a dolgozó érdekvédelme csökken.

III.) A Munkáspárt véleménye:

1.)   A Munkáspárt az új Munka Törvénykönyv tervezetét elutasítja, lévén az a kizsákmányolás törvénykönyve. A hatályos Munka Törvénykönyve és az elmúlt húsz év munkajogi szabályozásai sem nyújtottak megfelelő védelmet a munkavállalóknak. A mostani törvény azonban szinte kivétel nélkül a munkavállalókra hátrányosabb szabályozást tartalmaz, mindentől megfosztaná a dolgozókat.  A Munkáspárt követeli, hogy a kormány a tervezetet vonja vissza, és a szakszervezetekkel közösen készítsenek a dolgozók érdekeit biztosító új törvény- tervezetet.

2.)    A Munkáspárt szerint hazug és álságos az a kormányzati álláspont, mely arra hivatkozik, hogy az új MT a „munkaerő-piaci rugalmasítási” szándékot kívánja erősíteni, azzal, hogy új munkahelyek fognak teremtődni. Munkahelyeket csak a gazdaság fejlesztése teremt, és nem törvények. A magyar gazdaság fejlesztése nem lehetséges a külföldi vállalatok korlátozása nélkül. Az új törvény viszont éppen nekik ad többlet jogokat arra, hogy a magyar dolgozókat még jobban kihasználják.

3.)   A Munkáspárt szolidáris a szakszervezetek harcával és követeli, hogy a szakszervezetek érdemi jogokkal és lehetőségekkel rendelkezzenek a jogosítványának a dolgozók érdekeinek védelmére. Az a kormány, amely elveszi a szakszervezetek jogait, nem a szakszervezetekkel szúr ki, hanem a dolgozókkal.

4.)   A Munkáspárt úgy véli, hogy az üzemi tanácsok nem alkalmasak a dolgozók érdekeinek védelmére. Egyrészt azért, mert az üzemi tanácsokat az 50 fő feletti egységekre találták mi, míg Magyarországon a gazdálkodó egységek 90%-a 50 fő alatti. Másrészt azért, mert az üzemi tanácsnak nincs sztrájkjoga, így igazi nyomást a munkáltatóra nem tud gyakorolni. Harmadrészt azért, mert az üzemi tanácsoknak nincsenek országos szerveződéseik, így az egyes üzemi tanácsokat, és a mögöttük álló dolgozókat szembe lehet állítani egymással.

5.)   A Munkáspárt úgy véli: az új Munka Törvénykönyve elfogadását meg kell és meg lehet állítani. A Munkáspárt támogatja a szakszervezetek erőfeszítéseit arra, hogy tárgyalások útján szülessen új törvény. Egy dolgot azonban ne feledjünk! A tőkés Magyarországon az állam, a munkaadó és a munkavállaló tárgyalásain a tőkés állam és a tőkés munkaadó egy oldalon állnak. A dolgozók, a munkavállalók csak akkor érnek el eredményt, ha mernek és akarnak harcolni jogaikért, jobb életükért, a tőkés vállalkozókkal, a tőkés kormánnyal szemben.

IV.) A Munkáspárt soron lévő feladata:

1.) A Munkáspárt Központi Bizottsága az Elnökség előterjesztésében tárgyalja meg az új Munka Törvénykönyve tervezetét.

2.) A Munkáspárt Elnöksége mind a hat szakszervezeti konföderációnak és nagyobb szakszervezetnek fejezze ki teljes mértékű szolidalítását.

3.) A Munkáspárt sajtóján - továbbá média megjelenési lehetőség esetén - keresztül hívja fel a társadalom figyelmét arra, hogy ez a MT csak a multinacionális töke érdekeit szolgálja. A dolgozó, a munkavállaló a tőkés hatalomnak éppen úgy, mint a jelenlegi kormányzatnak csak a profitszerzés eszköze.

4.) A Munkáspárt lehetőségeink mértékében üzenje meg a társadalomnak, hogy elérkezett a sztrájkok és egyéb demonstrációk szerveződésének időszaka.

1. A Munkáspárt biztosítsa a dolgozókat, hogy minden erejével küzd a dolgozók érdekeiért.

6.) A Munkáspárt Elnöksége továbbra is folyamatosan elemezze a MT tervezetének formálódását, arról készítsen összefoglalót.

Budapest, 2011. augusztus 18.