Magyarországon a lakosság 14, a gyermekek 25 százaléka él jelenleg a szegénységi küszöb alatt. Azaz csaknem 700 ezer gyerek él a szegénységi küszöb alatt, az összes gyermekes család tagjainak mintegy 60 százaléka a létminimum alatt él. 2008 januárja óta nem volt nyugdíjminimum-emelés, és a családi pótlék összege is a 2008-as szinten ragadt.

Amerikai Egyesült Államok, Görögország, Olaszország és Magyarország – ez nem olimpiai érem, még csak nem is dicsőségi lista. Ez szégyen-táblázat. A szegény gyerekek ebben a négy országban élnek a legrosszabban szerencsésebb társaikhoz képest. 
Sajnálatos módon az egészségi állapotnál – mind a panaszok, mind az egészséges táplálkozás, mind pedig a testmozgás szempontjából – a rangsor végén Magyarország szerepel. 
Mindent összevetve az anyagi jólét szempontjából 22., oktatási szempontból 6., egészségügyi szempontból pedig abszolút utolsó, 24. Magyarország, vagyis a legszegényebbek leszakadása itt a legmagasabb az átlagtól.
Ferge Zsuzsa szociológus szerint a legveszélyeztetettebbek a munkanélküliek, az iskolázatlanok, a cigányok, az elzárt falvakban, a hanyatló régiókban és településeken élők, a sokgyermekes családok és a gyermeküket egyedül nevelők, valamint azok, akik súlyos betegségben szenvednek, vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek.  
Az elmúlt évek gazdasági válsága sokat rontott a helyzeten, csak nagyon kis lépések történtek, hogy enyhítsék a hatásait. 
A családi pótlék és a segélyek értéke a három évvel ezelőttinek felelnek meg, és a szegényeket az infláció is kiemelten sújtja. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy minél több a szegény ember, annál nagyobb a társadalmi kirekesztettségük. 

Ráadásul már középosztálybelieket is fenyeget az elszegényedés veszélye, ha elveszítik az állásukat, s bedől a lakáshitelük. Hiányzik a szociális minimum – állítja Ferge Zsuzsa –, pedig az alkotmány szerint az állampolgároknak joguk van a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz. Ennek az eszköznek a hiánya az egyik oka a súlyos szegénységnek.
A lakásviszonyok, a gyermekek iskolai szegregációja, a kisebb falvak közlekedési nehézségei, a foglalkoztatás vagy azoknak a családoknak az aránya alapján, amelyekben egyáltalán nincs kereső, az uniós tagállamok között az utolsók között áll Magyarország, Bulgáriával, Romániával és a balti államokkal egy szinten. 
A gyerekszegénység, mint a szegénység általában, összefügg az egyenlőtlenségek mértékével. Az adórendszer felhasználható az egyenlőtlenségek alulról és felülről való korlátozására, de Magyarország most a romániaihoz hasonló, 16 százalékos kulccsal működő, egyelőre a megélhetési minimum védelme, azaz adómentes sáv nélküli adórendszert készül bevezetni. 
A gyermekek 40 százaléka olyan családban él, amelyben nincs kereső, vagy olyan kevés a kereset, hogy elesnek az adókedvezménytől. 

Munkáspárt központi honlapja