\"Szelíd küzdelem\" a hajléktalanok ellen

Gárdi Balázs

Mindenki ugyanazt akarja: kevesebb hajléktalant és koldust a köztereken. A fővárosi MDF olyannyira, hogy hasonló tétellel büntetné a bérkoldultatást, mint például a csoportos nemi erőszakot.Nemcsak a hajléktalanok falvakba költöztetésének ötletével lepte meg a szociális szakmát az esélyegyenlőségi miniszter, hanem azzal is, hogy a rendőrséggel együtt szorítanák vissza a koldulást és rehabilitálnák az aluljárókat. Habár a fővárossal nem egyeztették ezt, a szándék Budapesten is létezik: hivatalos fórumon kérték a hajléktalanellátó szervezeteket, hogy segítsenek az aluljárók megtisztításában. Közben egy fővárosi MDF-es javaslat büntetné a koldulást, mert a "társadalom és a gazdaság érdeke is megkívánja, hogy a koldusok ne lepjenek el minden helyet". A sima koldulásért ötvenezer, a leszólításért akár százötvenezer forintnyi büntetés is járna. Aki testi fenyegetéssel vesz rá mást a koldulásra, öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. Ennyi jár csoportos nemi erőszakért is.

Ma kerül a javaslat a városképvédelmi bizottság elé, amelynek elnöke, Danielisz Béla ebben a formájában nem támogatja azt, mondván: a koldulás nem rendészeti, hanem szociális kérdés. Szegényügyben azonban nem a bal- és a jobboldal között húzódik a törésvonal: nyáron épp a turisztikai bizottság szocialista elnöke tette szóvá, hogy Budapesten a turistákat leginkább a hajléktalanok és a koldusok zavarják.

Nem új ötlet az aluljárók rehabilitációja sem: 2002 tavaszán a főpolgármester akciót indított az aluljárók "visszafoglalásáért", tavaly nyár óta speciális rendőri egységek és polgárőrök őrzik a lenti rendet. Az ellátók nem tartják jónak ugyan, hogy a hajléktalanok az aluljárókban laknak, az előző évek aluljáró-megtisztítási gyakorlata azonban azt mutatta: kevés hajléktalan megy be a szállásra. A szakma szerint nem az ő dolguk, hogy rávegyék a hajléktalanokat az aluljárók elhagyására - habár a főváros évek óta az ő segítségüket kéri. Szeptember végén a Hajléktalanügyi Konzultatív Tanács ülésén a fővárosi vezetés felvetette, hogy aluljáróügyben nem elég aktívak az ellátók.A főváros szociális és lakásügyi bizottságának elnöke szerint két, egymásnak feszülő álláspont létezik. Ikvai-Szabó Imre úgy véli: a budapestiek joggal várják el, hogy az aluljárók használhatók, higiénikusak legyenek, de a hajléktalanoknak is joguk van ott aludni, ahol akarnak. A szociális szakmától nem várható el, hogy elszállítsák a hajléktalanokat, de megkérhetik őket, hogy vegyék igénybe az ellátást.

A bizottsági elnököt megkérdeztük Aba Botond egy korábbi, a Budapest Rádióban tett nyilatkozatáról, amely szerint azért nincsenek ülőalkalmatosságok az új metróállomásokon, mert ez része a "hajléktalanok betelepülése elleni, szelíd küzdelemnek". Ikvai-Szabó szerint ez nem humánus hozzáállás.

Az aluljáróprogram keretében kérik a rendőrségtől, hogy ne intézkedjenek szociális ügyekben, de lépjenek fel rendészeti kérdésekben - közölte Vecsei Miklós hajléktalanügyi miniszteri biztos. Az ötmillió forintos program keretében ingyenessé tennék például a vécéket az aluljárókban. Mindez azonban csak kis szelete a hajléktalanság csökkentését megcélzó, 600 milliós költségvetésű jövő évi programnak. A lapunkban is bírált befogadó falu program keretében a vidékről a fővárosba költöző hajléktalan családok problémáit enyhítenék. Jövőre harmincmillió forintból tíz családot segítenek beilleszkedni egy romák által sűrűn lakott Pest megyei kistelepülésre. A családok szerződéssel jutnak hozzá a lakáshoz, ahol háztáji gazdálkodással segítik őket, javítják a falu közlekedését és infrastruktúráját. (Munkatársunktól)