A 16 európai ország 23 ezernél több dolgozójának részvételével készült tanulmány készítői megállapították, hogy az állásvesztéstől való félelem jelentősen növelte az emberek rossz egészségi állapotának kockázatát Dániában, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Izraelben, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban és Csehországban. Kisebb hatása mutatkozott ennek ugyanakkor Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, valamint Svájcban, viszont egyáltalán nem volt hatása a munkavállalókra Belgiumban és Svédországban.

Milyen eszközökkel lehet hatásosan lázadni a rendszer ellen, amiben élünk anélkül, hogy bárkiben kárt tennénk? Két az anyagias világtól elkeseredett diák rendhagyó módon fejezi ki nemtetszését.

Műfaj:

dráma /

krimi

rendező:

Hans Weingartner

szereplő:

Burghart Klaußner ,

Daniel Brühl,

Julia Jentsch ,

Peer Martiny ,

Stipe Erceg

operatőr:

Daniela Knapp ,

Matthias Schellenberg

zeneszerző:

Andreas Wodraschke

forgatókönyvíró:

Hans Weingartner,

Katharina Held

Hossz:

127 perc

Nyelv:

magyar

Megjelenés éve:

2004

Hazai megjelenés:

Korhatárbesorolás:

12 éven aluliak számára nem ajánlott!

Nem kaphat átmeneti segélyt Jászárokszálláson az, akinek nincs beoltva veszettség ellen a kutyája, és nem tartja rendben a portáját – így döntött az önkormányzati testület.A cigány kisebbségi önkormányzat egyetértett az intézkedéssel, mások szerint viszont nem tisztességes ilyen feltételt szabni a rászorulók segélyezésekor.
Kutyaélet
Hevesi Tóth János - A gyereknek is alig tudok kenyeret venni, nemhogy az eboltást kifizessem. A mi kutyáink nem kóborolnak el, így aztán nem is harapnak meg senkit.

http://www.aszabadsag.hu/cikkek/2010/7/hirek.html

VEGYÜK VISSZA,AMI A MIÉNK!ÁLLAMOSÍTÁST ÚJRA!
http://www.aszabadsag.hu/cikkek/2010/7/magyarorszag_penz.htm

Mozgalmat indított és alapítványt hozott létre Hegedűs Zsuzsa szociológus azért, hogy a leszakadóban lévő kistérségekben élő hátrányos helyzetű, étkezési támogatásban részesülő gyermekek elegendő mennyiségű élelemhez jussanak.
A Minden gyerek lakjon jól! Alapítvány azért küzd, hogy a leghátrányosabb kistérségi iskolákban minden gyereknek jusson legalább naponta egyszer meleg és egészséges étel. Hegedűs Zsuzsa, a mozgalom alapítója az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a kezdeményezés célja, hogy 36 ezer éhező gyereknek biztosítsanak élelmet.

Baráthi Ottó

A szegénység

(Mai valóságunk szomorú szelete)

   Munkahely-megszüntetések, létszámleépítések, munkanélküliség, nagycsaládosok és kisnyugdíjasok, betegek, rokkantak, halmozottan hátrányos helyzetűek, munkanélküli segély, jövedelempótló támogatás, szociális háló, minimálbér, periférián élők, hajléktalanok. Ugye rémisztő és mégis oly' ismerős kifejezések. E rögtönzött felsorolás a magyarországi rendszerváltás utáni évek parlamenti, kormányzati és önkormányzati üléseinek, munkaügyi, család- és szociálpolitikai tanácskozásainak szinte állandó kifejezéskészlete, kulcsszavainak kis gyűjteménye, azt is mondhatnók: a szegénység tünetegyüttese.

A Népszava mai jelentése az uzsora-helyzetről rádöbbentett, hogy az ország kiábrándultsága és megosztottsága ellenére, lehetséges még az egyetértés néhány dologban. A szegények kihasználása pártállástól függetlenül mindenkinél kiveri a biztosítékot, legalábbis a média ezt mutatja. Nehezen tudok most olyan hírt felidézni, melyet mindkét oldal hívei azonosan ítéltek meg. A mindkét oldal persze helyzetfüggő, de mi, valahogy bármiben, bajban és szerencsében egyaránt, képesek vagyunk meghasadni.

Nincs új a nap alatt.


Baranyában és az ország többi részén is szervezetten verik át az embereket. Megjelent egy cég Pécsett is akik ismételten a szegénység vámszedői. Most a BAR listások eszik meg egy cég főztjét.


FOGYASZTÓI CSOPORT!!!

Jegyezze meg mindenki a kulcsszót! Megkeresett a napokban egy öt gyermekes cigány család akik eddig befizettek 334.400 forintot és nagy örömmel várták , hogy hozzá jussanak a cég által ígért  4 millióhoz . Elmesélték a történetüket , még én is leültem  hallva, hogy a butaság vámszedői ismét új tréfát eszeltek ki.

A hazánkban levő szegénység miatt, elhatároztam, hogy létrehozom a szegénység klubot.  De igazából nincs túl nagy visszhangja az egésznek Pedig lehetne.

 Amikor a szegénység  a téma,  nincs mozdulás,  vajon miért nincs. 

 Általában Magyarországon mindenki szegény,Vajon mi is az értelme  fogalomnak, ténynek, szónak, hogy szegénység?

A szegénység igazából nem létezik. A világ úgy lett összerakva, hogy mindenkinek jusson benne egyenlően. A gond akkor kezdődik, mikor valaki ki találja, hogy neki többre van szüksége, mint az átlagnak, mert akkor bizony valakitől el kell vennie.

 Minden második ember szegénységben él a Földön, egymilliárd ember azonban ahhoz is szegény, hogy életben maradjon. Évente 8 millióan, tehát naponta 20 ezer ember hal meg a szegénység közvetlen következményeképpen. A Time magazin nemrég Jeffrey Sachs világhírű közgazdász, az ENSZ Millennium Projektjének vezetője segítségével kereste a választ erre az egyre égetőbb problémára.

 

Afrikai éhezők. Segítségre várva Fotó: Reuters

A Föld hatmilliárdnyi lakosának mintegy fele él szegénységben, tehát kevesebb bevétellel rendelkezik, mint amennyi a szükségletei fedezéséhez szükséges volna.

A párttal, a néppel egy az utunk,
A jelszavunk munka és béke.
Mi kommunista szívvel indulunk,
És bennünk a népünk reménye.

Széttörte népe láncát, elmúlt idők homályát,
Ifjúi vére árán annyi vértanú.
Kövesd a példát, a párt szavát,
És győzni fogsz, te büszke ifjúság!

A párttal, a néppel egy az utunk,
A jelszavunk munka és béke.
Mi kommunista szívvel indulunk,
És bennünk a népünk reménye.

Hajnali friss erőben éled a hegytető fenn,
Most van csak zsendülőben népünk tavasza.

Köszöntök minden régi Tagot,

http://ingyenlesz.hupont.hu 

Ezen a címen egy olyan program található, amely, ha valóabn működésbe lendülne, rengeteg szegényen segíthetne.

Szerintem érdemes lenne hasznosítani.

Csatlakozz a közösséghez, és hasznosítsd a terméket.

Aki komolyan akar foglalkozni vele, keressen meg.

revesz@kep-s.com

5 órája | Lakatos Tibor klubkoordinátor | 3 hozzászólás

Délután filmvetítés volt a hajléktalanoknak.

Már a kapuzárat is kicserélték, a PSZÁF nyomoz.

A családok egytizedében a lakásköltségek levonása után fejenként alig 3400 forint marad havonta. De még mindig nem ez a szegénység legmélye Magyarországon. Látletetünkben tíz embert mutatunk be. Olyanokat, akiknek a sorsa, helyzete érzékelteti a probléma összetettségét és súlyosságát. Olyanokat, akik még remélnek.

Magyarországon a szegények népességarányát a szociálpolitikusok húsz százalék körülire teszik, ez azonban csak becsült adat, ugyanis a szegénység megítélése módszertanonként változó.

Ötszáz nélkülözőn segítettek

Mit adjunk gyermekeinknek?

Sarkadi Ernő a Csongrád Megyei Hírlap január harmadikán megjelent számában a „Segíteni azonnal” című írásában szemléletesen mondja el, milyen nagy örömet jelentett Székelykeresztúron a Makóról érkező segítség. Nemcsak az ottaniak örültek, hanem örültek azok is, akik a segítséget adták. Már ott, akkor elhatározták, hogy ismét elmennek Székelykeresztúrra, és ruhaneműt visznek azoknak a gyermekeknek, akiknek hiányos öltözetét látták.

Kapuvár - A kapuvári családsegítő év eleje óta másfélszeresére gyarapította jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra kihelyezett jelzőkészülékeit. A jelzések száma változatlan, ám a vakriasztások megszűntek.A kapuvári családsegítő intézet idén január elejével vette át a Máltai Szeretetszolgálattól a jelzőrendszeres házi segítségnyújtási rendszer üzemeltetését. Az elmúlt hónapok tapasztalatairól Garabné Gulyás Mária intézményvezető beszélt a Kisalföldnek.

A győri és rábaközi motorosok látogattak el a hétvégi kapuvári tökös búcsú rendezvényeire.A motorosok ajándékkal kedveskedtek a tanulási képességfejlesztésre járó, kilencéves kapuvári Lieb Dánielnek, a helyi Széchenyi-tagiskola diákjának.

Több száz kilogramm élelmiszer, ruházat és játék gyűlt össze a Kapuvári Családsegítő Intézet raktáraiban.Emellé 2,5 tonna élelmiszert is kapott az intézmény. Az adományokat több mint négyszáz rászorulónak adják.Kapuváron idén harminc százalékkal több az adományokra szoruló, mint az elmúlt évben. A Kapuvári Családsegítő Intézet többmázsányi ruhát, játékot és 2,5 tonna élelmiszert gyűjtött össze az év végi adományozási hajrában. Ezt több mint négyszáz rászoruló családnak osztják ki a következő napokban.

KOMPLEX KISTÉRSÉGI GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAMOK

A TÉNYEK

A gyerekek, pontosabban a gyerekes háztartások körében a szegénységi ráták évek óta meghaladják az ország népességére jellemző átlagos szintet. A legutolsó statisztikai adatok alapján a teljes népesség 12-13, a gyerekek 19-20%-a él a medián jövedelem 60%-a alatt. (Ez a küszöb egy fogyasztási egységre számítva megközelítőleg havi 50 ezer Ft jövedelmet jelentett 2007-ben.)

A gyerekes családokat sem érinti egyformán ez a jelenség.

Vannak olyan helyzetek, amikor az embernek élelemmel kell segíteni. Főleg ott, ahol kegyetlen az uzsora, és nem hagy ennivalóra sem. A gyerekeknek sem.

Már nem lep meg, ha kisgyerekek nem tudják, hogyan kell megenni a narancsot, értetlenül forgatják a májkrém dobozát, mert nem ismerik, vagy úgy, ahogy van, töményen, megisznak egy üveg citromlevet. Elfogadom, hogy azonnal, amint megkapják, egészben betömik az öt tábla csokit, amit viszek. Még sehol nem láttam, hogy elraktak volna belőle későbbre.

A lánnyal tavaly találkoztam először. Kishúga már két éve járt hozzánk, a suliba, amikor hallottam, hogy testvére lesz. És ezzel egy időben nagynéni is lesz. Nem értettem a dolgot.

Aztán elmentem hozzájuk, amikor megszülettek a kicsik. Először az anya szült, majd alig két hétre rá a 15 éves lánya. Mindketten fiút.

Mentem, próbáltam holmikat szerezni,

hiszen a két kicsinek sok minden kell,

főleg, ha még öt gyerek van mellettük

a családban.

Egy alkalommal babaholmikat vittem,

és kaptam egy adományban

szoptatós melltartót is, vattabetétekkel,

ha szivárogna a tej.

Vannak falvak, ahol sok az üres ház. Általában nem maradnak sokáig üresen, és érintetlenül.

Az elnéptelenedő faluban sok a lakatlan ház. Volt már baj is abból, ha valaki elköltözött néhány évre, aztán az élete úgy alakult, hogy mégis vissza akart jönni. De már nem volt hova.

Az utcában két családról tudom, hogy nem a saját házában él. Most mindkettő teljes létbizonytalanságban van.

Az egyik megvette a házat. Adásvételi szerződés nélkül. Jóhiszeműen, bemondásra.

Először én is örültem a felzárkózásra irányuló lehetőségeknek, fejlesztéseknek. De ma már, látva az eredményeket, azt gondolom, hogy ezeknek a programoknak a társadalmi hasznosulása kicsi. Legalábbis azoknak a szempontjából, akikre irányulna.

Ma egy bizottsági megbeszélésen voltam. Egy pályázat kapcsán szerveződött, aminek alcíme: „hátrányos helyzetű munkanélküliek vagy inaktív személyek munkaerő-piaci esélyeit és társadalmi beilleszkedését elősegítő program”.

Munkám során napi kapcsolatba kerülök a CKÖ (Cigány Kisebbségi Önkormányzat) vezetőkkel. Régebben az elsők voltak, akiket megkerestem, mert azt hittem, alapfeltétel, hogy együtt gondolkodjunk. Ám sok kudarc miatt ma már velük is óvatosabb vagyok. Pedig velük kellene a legjobban együttműködni a problémák megoldásában. Mégis, miért nem elég eredményes ez? És miért csinálunk úgy, mintha minden tökéletesen rendben lenne?

Sok településen elégedetlenek a cigány vezetőikkel a helyiek.

Sokat tipródom az adományozáson. Évek óta szervezem (nem munkaként, csak karitatívan), és jól szeretném csinálni. De ezt nem lehet jól. Még mindig csak próbálkozom.

Az alapszükségleteket illetően (cipő, kabát, ennivaló, tüzelő) nem teszünk különbséget. Nem lehet, hogy gyerek fázzon, éhezzen.

Ha ezen felül van valami extra, játék, táska, ruha, könyv, kirándulás, esetleg számítógép, vagy tv, azzal másként próbálkozunk. Ott nekünk is vannak elvárásaink.

A hideg tartja magát. A fát egyre nehezebb előteremteni. A házakban érezhetően hidegebb van, mint korábban és szinte minden gyerek meg van fázva.

Már a múlt héten gond volt a fűtéssel. A szabadon kivágható fák már elfogytak. A rendőrök, polgárőrök járőröznek, hogy a falopásokat megakadályozzák, szinte mindenki ellen indult már eljárás. A kevés fa pedig nem ad elég meleget.

Sok a beteg.

A kis faluban csak szerdán rendel az orvos. Tehát megvárják a szerdát, ha lázas a gyerek, akkor is.

Sokszor lepődik meg az ember, hogy egy-egy normálisnak tűnő feladat megoldása mennyire tükrözi a társadalmi egyenlőtlenségeket. Elgondolkodtató, főleg, ha az ember utánamegy az órán tapasztaltaknak.

Volt már, hogy a fantáziafejlesztő feladatnál, „Rajzoljunk az álmainkról!”, a gyerek megkérdezte: ennivalóról is lehet álmodni?

És azt rajzolta. Szalámit, banánt, csirkecombot, kiflit. 

Az elmúlt órámon Noé bárkájáról rajzoltam, kicsikkel.

Munkám közben sok olyan gyűlésen, konferencián, munkamegbeszélésen veszek részt évek óta, ami a cigánysággal foglakozik. Olyan szakemberekkel , akiknek ez a munkájuk, hogy ezzel a célcsoporttal foglalkozzanak.

Aztán, egy idő után elkezdtem bizonyos mondataikat feljegyezni. Mert ezeknek a mondatoknak furcsa üzenete van. Furcsa olyanoknak a szájából hallani, akik a munkájuk alanyairól beszélnek. Sajátos hozzáállást sugallnak.

Néhányat most közreadok.

Többet is tudnék.



 „Nem halat, hálót adnak”Segítség a krízisbe került családoknak

2010. február 5. 12:55

Tavaly júliusban indult, és remélhetőleg sikerül minél tovább életben tartani a Magdolna Negyed Program II. szakaszában startoló Intenzív Családtámogató Szolgáltatást. A programban való részvétel önkéntes, kizárólag a Magdolna-negyedben élő, krízishelyzetbe került, gyermekes családok jelentkezését várják.

A Magyarországon szinte egyedülálló módszerrel olyan családoknak mutatnak utat a szakemberek, melyek huzamosabb ideje fennálló konfliktus, vagy életvezetési probléma miatt kilátástalan helyzetbe sodródtak.

.

Alábbi írásunkban azokról a gyermekekről szeretnénk szólni, akik az oktatási intézményekben hátrányt szenvednek ma Magyarországon. Fontos megemlítenünk a kiváltó okokat, előzményeket, valamint azokat a szociológiai kutatásokat, melyek e témában készültek. A hátrányos helyzetből adódó beiskolázási nehézségek már az óvoda elkezdésekor jelentkeznek, megbélyegezve akár a gyermek sorsának alakulását. Jelenleg többszázezer erősen veszélyeztetett, inadaptált gyermekről beszélhetünk Magyarországon.

Tettem egy sétát a gettóban. Nincs körülötte drótkerítés, mégis zárt. Aki teheti elkerüli, aki benne él, többnyire ott is marad. A rendszerváltás nagy vesztesei laknak az isten háta mögötti falvakban meg nagyvárosi peremkerületekben, slumokban.

Legtöbbjük cigány, aki úgy érzi, sorsára hagyták, a többségi társadalom pedig tőlük tart, mindkét fél úgy érzi, hogy a másik kezdte a gyűlölködést. Kint mindenki tudni véli, mi kell a gettólakóknak, de megoldást még senki nem talált.